Hadházy bejelentésére az OLAF is vizsgálódni kezdett a magyar egészségügyi gigakartell ügyében

0

EU-Ügyészség nélkül az OLAF vizsgálat persze nem sokat ér, de talán segít valamennyit abban, hogy a magyar rendőrség nehezebben nézzen félre pl. Maróth Gáspár esetében. Ez az egyik legnagyobb, szervezett lopás sorozat volt, ahol az egészségügy EU támogatásából loptak több 10 milliárdot. Mindenesetre Németországban is teszek feljelentést, hátha ott a Siemens őszintébben válaszol az ottani Polizei őszintébb kérdéseire

Az Európai Csalás Elleni Hivatal, azaz az OLAF arról tájékoztatta Hadházy Ákos független parlamenti képviselőt, hogy vizsgálatot indított a 2015-ös magyar egészségügyi gigakartell ügyében. Az ügyben már a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is lefolytatott egy eljárást, és ugyan rekordméretű, 1,6 milliárd bírságot szabott ki az érintett cégekre (köztük a Siemensre, a GE-re és a Philipsre) a kartell által elnyelt pénzhez képest ez elenyészően apró összeg.

2018 elején jelent meg egy cikk a 444-en egy több tízmilliárd forintnyi EU-s pénzből finanszírozott egészségügyi fejlesztésről, amiben magyar kórházak korszerűsíthették képalkotó diagnosztikai berendezéseiket. A pénzeket még 2015-ben osztották szét, a cikk apropóját az adta 3 évvel később, hogy a GVH vizsgálódni kezdett, azt gyanítva, hogy a szektorban tevékenykedő szinte összes beszállító kartellbe tömörült, és felosztották egymás között a piacot.

A GVH két embert gyanított a kartell középpontjában, az egyikük, Maróth Gáspár, Orbán Viktor miniszterelnök magas rangú tanácsadója volt, jelenleg pedig kormánybiztos. A másik a korábban ipari kémkedésért is elítélt Harmat Sándor volt, aki szintén közeli kapcsolatban állt több, korábban befolyásos fideszes politikussal is.

A GVH vizsgálatát lezáró dokumentumokból azonban úgy tűnik, Maróthot teljes egészében tisztázták, az érintett cégek pedig pár százmilliós bírságokkal megúszták az ügyet, miközben a 444 iparági forrásai szerint a pályázaton akár. 6,5 milliárd forintnyi EU-s pénz is vándorolhatott illegálisan magánzsebekbe. Ezzel és a pályázatok túlárazásával 10 milliárd fölött lehet az indokolatlanul kiszórt összeg.

Közben a gyártók közül a kartell fő érintettjének tartott Siemensnek például csak 256 millió forint bírságot kellett fizetnie, de a GVH is megjegyezte, hogy a cég az együttműködő magatartása miatt

70 százalékos bírságcsökkentésben részesült,

azaz az eredeti bírságuk 853,6 millió lett volna. Viszont, ahogy a GVH dokumentumaiból kiderül, a Siemens egészen profi volt a kartellezésben, egy „viharzóna” nevű szervert használtak külön arra, hogy kapcsolatot tartsanak a kartell fő koordinátorával. Ezen mindenki kapott külön „viharzónás” ímélcímet is, viszont mikor lezárult a pályázat, „a szerver és a hozzá tartozó emailcímek visszaállíthatatlanul megsemmisítésre kerültek 2015. december 9-én”.

Az ügyben jelenleg a magyar rendőrség is nyomoz, de nem tudni, mi lesz a nyomozás vége. Azt sem tudni, hogy a rendőrségi nyomozás pontosan melyik EU-s pályázatokat érinti, a GVH ugyanis csak egy KEOP-pályázat ügyében vizsgálódott, holott ezzel egy időben zajlott egy másik pályázat is TIOP-os forrásból, és azon is ugyanazon a cégek kerestek, akik a kartellügyben érintettek. Az pedig nem túl életszerű, hogy ha már egyeztettek a vállalatok, akkor kizárólag a KEOP-os ügyekben egyeztettek volna.

Hadházy Ákos a 444-nek azt mondta, ő nem bízná az ügyet a magyar rendőrségre, ezért is kereste meg az OLAF-ot, és ezért tesz majd bejelentést Németországban is. „Hátha ott a Siemens is beszédesebb lesz. Kíváncsi vagyok, Németországban mit válaszolnak” – mondta a képviselő.

Írta: Sarkadi Zsolt

Forrás 444.hu