Ha Jézus nem támad fel(?), ma nincs kereszténység.A Húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe

A legtöbb keresztény felekezet megünnepli a Húsvétot, és bizonyos szokásokat tartanak a nem keresztények is, főként a nyugati kultúrában. A Húsvét Jézus halálának és feltámadásának, az emberiség megváltásának ünnepe.

Jézus feltámadása (Forrás: wikipedia)

A római katolikus egyház húsvéti szertartásai: Virágvasárnap, Nagycsütörtök, Nagypéntek, Nagyszombat, Húsvét vasárnap.

Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott nagyböjt lezárulását jelzi. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.) A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken „fehérhét” – fehérvasárnapig tart.

A Húsvétot kisebb-nagyobb ünnepek követik, a húsvéti ünnepkör a Pünkösddel zárul. A húsvéttól a pünkösd utáni szombatig tartó időszakot húsvéti időnek is mondják.

A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja mindig március 22-től április 25-ig terjedő időszakban változik. A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.

A szent három nap

Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomokban a harangok, „a harangok Rómába mennek”, s legközelebb csak nagyszombaton szólalnak meg újra.

Nagypéntek a keresztény felekezetek szerint a húsvét előtti péntek. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kereszthaláláról.

Michelangelo Pietàja: Mária a halott Jézussal (Forrás: wikipedia)

A keresztre feszítés Poncius Pilátus kormányzása idején történt Kr. u. 26 és 36 között. Ebben az időszakban Nisan 14-e (János alapján) csak 27-ben, 30-ban, 33-ban és 36-ban esett péntekre. Érvek szólnak mindezen évek mellett: Lukács evangéliuma megemlíti, hogy Jézus körülbelül 30. évében, Keresztelő Szent János pedig Tibérius császár 15. évében kezdte el nyilvános munkásságát. Ha elfogadjuk Kr. e. 6-ot Jézus születési évének, akkor ez a nyilvános működés kezdetét Jézus esetében Kr. u. 26-ra teszi, Keresztelő Szent János esetében pedig Kr. u. 29-re. (Tiberius Kr. u. 14-ben lett császár), azaz túl késő Jézushoz viszonyítva (mivel János evangéliuma három különböző húsvétot említ meg Jézus nyilvános élete során.) Emiatt a keresztre feszítés idejét Kr. u. 33-ra kell tennünk. 

Nagyszombat a húsvétot megelőző nap a keresztény naptárban. A nagyszombat maga is része a Szent Három napnak (triduum sacrum – nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat). 

Nagyszombaton a Katolikus Egyház papsága a hívekkel együtt Krisztus sírjánál elmélkedik az Úr szenvedéséről és haláláról. Az oltárt ezen a napon minden felszerelésétől megfosztják. Nem tartanak szentmisét sem. Este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel (ez a VIII. századból  eredő pogány szertartás), ezt követi a keresztvíz-szentelés. A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából. 7 olvasmány van, majd a prédikáció után 12 egyetemes könyörgés. Ebben a világ embereiért és vezetőiért, valamint a papságért könyörögnek. Az áldoztatás után a pap – az asszisztencia vezetésével – elindul egy körmenetre. A visszaérkezés után áldást mond, és elbocsátja a híveket. 

A fő ünnep a Húsvét vasárnap

A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt.  

Krisztus feltámadása (Piero della Francesca. Forrás: wikipedia)

Jézus kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.) 

Négy napos munkaszünet következik (április 19, 20, 21, 22.), a Nagypéntek is munkaszüneti nap. Nagypénteken 21.10 órától közvetíti a Duna Wordl Ferenc pápa keresztútját Rómából, vasárnap 11 órától katolikus szentmisét közvetít a Duna Tv, majd következik a pápai áldást (Urbi et Orbi). A templomokban végig a húsvéti ünnepkörben szeretettel várják a híveket.  

Jézus, világ megváltója…

Áldott Húsvéti Ünnepeket kívánunk minden kedves sokkaljobb-olvasónak és családjának!

Békéscsaba, 2018. április 18.

Összeállította: Forgó Irén

Honlapra igazította: Kovács Mariann

Kapcsolódó cikkek

Nesze neked családtámogatás!

H Miklós

“Nyugdíjas Barátaim!!! Az 1930-as, 40-es, 50-es évek szülöttei!

O.L.K.T.

Polt Péter vajon Bánki Erik mentelmi jogának felfüggesztését is indítványozza, ha szükség lesz rá?

O.L.K.T.

Hozzászólok