GYERMEKGYILKOSSÁG? AHOL NINCS, OTT NE KERESS! AVAGY KIK SZÍTANAK GYŰLÖLETET?

0

„Döbbenetes fordulatok a gyermekük megölésével vádolt oltásellenes házaspár perében” címmel szórólapokkal árasztották el a vásárhelyi lakások postaládáit. Az ok, hogy L. Csaba és Ada ellen büntetőper folyik a Buda Környéki Törvényszéken. A vádlottak a magyar oltásellenes-mozgalom volt vezetői. Kisfiúk halálát a VÁDHATÓSÁG SZERINT az okozta, hogy NEM KAPTA MEG a születésekor A VÉRALVADÁSHOZ SZÜKSÉGES K-VITAMINT, S ENNEK KÖVETKEZTÉBEN AGYVÉRZÉST KAPOTT. A tárgyalásra TANÚKÉNT a szülésznőt,
MÁRKI-ZAYNÉ VINCZE FELÍCIÁT (sic, és nem M-né) IS MEGIDÉZTÉK. EZ ELÉG OK, HOGY VÁSÁRHELYEN A FIDESZ GYŰLÖLETKELTÉSRE ÉS LEJÁRATÁSRA HASZNÁLJA FEL AZ ESETET, MEG SEM VÁRVA AZ ÍTÉLET VÉGÉT.

Márki-Zay Péter polgármester hangsúlyozta, hogy felesége, szülésznő társa és a neonatológus szakorvos a vonatkozó kormányrendelet előírásai szerint dokumentálták a szülést.
2018. jún. 6.-án a 24.hu már megírta, hogy „A gyermeket az előírásoknak megfelelően újszülött-gyógyász megvizsgálta, és tájékoztatta a szülőket a K- és D-vitamin adásával kapcsolatos teendőkről, a kötelező szűrővizsgálatról és a kötelező BCG-oltásról. A szülők elutasították, hogy az anyagcsere-szűrővizsgálathoz a vért az újszülött-gyógyász levehesse.”

MIT KEEL TUDNI A K-VITAMINRÓL?
1943-ban Nobel-díjjal jutalmazták Carl P. H. Dam-ot a K-vitaminnak, mint véralvadási faktornak a felfedezéséért, Edward A. Doisy pedig a kémiai szerkezetének leírásáért. 1973-ban rávilágítottak a protrombin véralvadási fraktor K-vitamin függőségére. A K-vitamin ezenkívül még legalább öt másik véralvadásban szerepet játszó fehérje képződéséhez is szükséges. 1974-ben rájöttek arra, hogy a májban egy K-vitamin-függő fehérjeépítő biokémiai folyamat megy végbe.
A frissen született csecsemők bélrendszere még steril, nincs bakteriális tevékenység, amely K-vitamint állítana elő. Ezért újszülöttek és csecsemők esetében vérzékenység megelőzésére és kezelésére használják. Az első adagot az egyébként igen keserű ízű K-vitaminból (2 mg) általában szájon át (orálisan) kapják a születés követő rövid időn belül, majd 4-7 nap múlva egy második, 2 mg-os (1 ampulla), majd 1 hónapos korban egy harmadik, 2 mg-os adagot kapnak.
A vérzékenység osztályozása:
1. KORAI VÉRZÉKENYSÉG: Az első életnapon lép fel, főleg, ha az anya K-vitamin-antagonista gyógyszereket szedett,
2. KLASSZIKUS VÉRZÉKENYSÉG: A 2–7. Életnapon lép fel.
3. KÉSŐI VÉRZÉKENYSÉG: 1 hetes kortól 6 hónapos korig (átlag 2–8. hét) előforduló, hirtelen fellépő vérzékenység az addig egészségesen fejlődő csecsemőknél, akik K-vitamin-profilaxist megelőzést) nem kaptak és kizárólagos anyatejes táplálásban részesültek. A tápszerrel táplált csecsemő ugyanis mintegy hússzor több K-vitaminhoz jut, mint anyatejjel táplált társa.
A zsírban oldódó vitaminokat (A, D, E, K) a szervezet hosszabb ideig raktározza. A K-vitamin felezési ideje a vérplazmában 30 óra, de biológiai hatása a K-vitamin-ciklusban történő reaktiválódás miatt hosszabb. Minden esetre a hat héttel később jelentkező vérzékenységhez a szülésnek már semmi köze. Egyébként is „A K-vitamint nem a szülésznő feladata volt beadni.”

A VÁD ALIGHA ÁLL MEG! AZ VÉRZÉKENYSÉGRE VISSZAVEZETHETŐ AGYVÉRZÉS GYAKORISÁGA RENDKÍVÜL RITKA: 4–10/100 000 ÉLVESZÜLÉS.
Bár a szülők magatartása kétségkívül felelőtlen volt, de a K-vitamin megelőző adásának elmaradását a gyilkossággal egyenlőnek beállítani szakmai szemmel nézve szamárság. Direkt összefüggés esetén 40-50 évvel ezelőttig ugyanis senki nem úszhatta volna meg az első 12 hetet agyvérzés nélkül. A valóságban az érett újszülöttek esetében is „csak“ kb. 1:30000, a koraszülötteket is ideszámítva 1:10000 a kockázata az agyvérzés kialakulásának, amit durván a tizedére lehet csökkenteni megelőző K-vitamin adással.

MITŐL FÜGG A SZERVEZETBE JUTÓ K-VITAMIN MENNYISÉGE?
A szervezet K-vitamin ellátottsága függ egyes gyógyszerek (antibiokumok, fájdalomcsillapítok és a kálcium) szedésétől is. Például az csecsemők kezelésére gyakran alkalmazott cephalosporin durván leronthatja a K-vitamin hasznosulását.
Mivel egyre kevesebb leveles zöldséget (kelbimbót, kelkáposztát, parajt, brokkolit, salátát stb.) fogyasztunk, ezért a K-vitamin napi bevitele 1950 óta fokozatosan csökken. A magas K-vitamin tartalmú ételek között megemlíthetjük még a paradicsomot és a búzacsírát is.

Dicséretre méltó, hogy még a vásárhelyi volt fideszes alpolgármester, dr. Kószó Péter gyermekgyógyász is abszurdnak tekinti a vádalkat. “Biztos, hogy nem a konakion elmaradása okozta az agyvérzést!”, ill. “Kár ilyen dolgokat összemosni, még nagyobb kár ha mindez politikai felhangot kap! Barátaim, azért maradjunk EMBEREK!!”

OSSZÁTOK MEG!

Forrás:

Márki-Zay János/facebook