Gyárfás Tamás: “Érdekemben sem állt, nem volt motivációm megöletni Fenyő Jánost”

“Érdekemben sem állt, nem volt motivációm”

– vallotta a Fenyő János meggyilkolása miatt emberölésre felbujtással vádolt Gy. T. médiavállalkozó, volt úszószövetségi elnök büntetőpere előkészítő tárgyalásán.

2019. november 12-én az új büntetőeljárási törvény szerinti előkészítő ülést tartottak ügyében.

Ezen Gy. úgy nyilatkozott, hogy nem ismeri be bűnösségét, mert “nincs mit beismernem”. A törvény szerint így módjában állt vallomást tenni, ő pedig élt is ezzel a lehetőséggel.

Az ügyészség vádja szerint Gy. elmérgesedett üzleti vitái miatt kereste meg P. T.-t, az Energol egykori ügyvezetőjét Fenyő János megöletésével, P. pedig a Fenyő megölése miatt időközben már elítélt Jozef Rohácot bízta meg a feladattal. Az ügyészség a vádiratban több üzleti konfliktust is felsorolt, de Gy. védekezése szerint valójában csak egy nagy vitájuk volt, a Naptévé ügye, amit Fenyő próbált megszerezni tőle. Szerinte minden más üzleti vitájuk ehhez kapcsolódott, így az eset szempontjából mellékes. A Naptévé ügyét pedig már 1996-ban rendezték, 1997. január 1-ével a Gy. tulajdonában maradó tévé készíthette a köztelevízió reggeli műsorait.

Erre alapozva állítja Gy. hogy vitája Fenyővel már 16 hónappal a gyilkosság előtt lezárult, az azévi sajtóbálon még kezet is fogtak. Ennek több szemtanúja volt, közülük Székely Ferenc, a köztévé elnöke meg is jegyezte, hogy ez korábban nem fordulhatott volna elő, Gy. és Fenyő annyira rosszban voltak.

Gy. vallomásában kitért azokra a P. T.-től lefoglalt hangfelvételekre is, melyekre az ügyészség a felbujtás vádját alapozza. Gy. szerint a felvételek hiányosak – az 515 perces hanganyag leiratában 3551 helyen szerepel az, hogy érthetetlen a szöveg -, és a szakértők szerint is manipuláltak. Védője, Zamecsnik Péter ezt még azzal is kiegészítette, hogy a hangfelvételek 2003-2004-ben készültek, márpedig 2009 előtt a bíróság nem fogadott el bizonyítékként olyan hangfelvételt, amely az alany tudta és beleegyezése nélkül készült. Ezért kezdeményezte is a bizonyíték kirekesztését.

Az ügyészség válaszában azzal érvelt, hogy a hangfelvételt P. T. ügyében az Ítélőtábla befogadta bizonyítékként. Hogy ez mennyiben releváns, az kérdés: a felvételeket P. T. maga készíttetett, vagyis a tudtával és beleegyezésével készültek, így az ő büntetőperében nem lehetett ez kérdés.

Póta Péter eljáró bíró az előkészítő ülésen nem hozott döntést a kirekesztésre vonatkozó indítványról. Ma végül csak az dőlt el, hogy a jövő februárban kezdődő tárgyalás első két hetében gyakorlatilag csak Gy. T.-t hallgathatják meg. Mert bár védője, Zamecsnik Péter ujjaival jelezve két napot kért Gy. meghallgatására, maga a vádlott védője meglepetésére is három napot kért ugyanerre. Így 2020. február 11-én, 13-án, 18-án biztosan Gy. meghallgatásával folytatódik majd a per.

Kapcsolódó cikkek

Rogán Antal: „Lényegesen erősebb és szélesebb körű alaptörvény-módosítás jön!”

Rubóczki Tamás

Magyar dolgozó és adózó emberek 121 milliárdját adta Orbán a határon túli gazdaságfejlesztésre

O.L.K.T.

Orbán mindenkit börtönbe akar csukni aki ellene szólni mer!

H Miklós
Téged is érdekelnek a friss információk? Mi történt az országban, a világon?

Téged is érdekelnek a friss információk? Mi történt az országban, a világon?

Elküldjük neked heti rendszerességgel a legolvasottabb híreket és információkat, hogy ne maradj le semmi fontosról! A feliratkozást meg kell erősíteni a beírt e-mail címre elküldjük a feliratkozáshoz szükséges információkat, így mindenképpen létező e-mail címet adj meg! Soha nem küldünk kéretlen leveleket!

Sikeresen feliratkoztál!