Gyanús privatizációs ügyben volt érintett Matolcsy György?

# # # #

Schiffer András posztolt egy 1990. október 30-ai parlamenti felszólalást az azóta elhunyt képviselőtől, Oláh Sándortól. A kisgazda politikus ebben arról beszél, az előprivatizációt megelőző spontán-, vagy vad privatizáció korszakában Matolcsy György öt társával fejenként 30 ezer forintos tőkével összeállt két állami vállalattal, egy 80 milliót érő vendéglátóipari vállalattal és az Állami biztosító 40 milliós vagyonával, és létrehoztak ebből egy zártkörű részvénytársaságot. A felszólalás állítása szerint fejenként bevitt 30 ezer forintért Matolcsy és a másik 5 magánszemély háromévi igazgatótanácsi tagságot kapott, további öt év ígéretével, a 90 (korábban állami) üzletet tömörítő új cégben. Persze a felszólalásban leírtakat nem tudjuk visszaellenőrizni ennyire pontosan, de az Alfahír elég jól utánajárt a sztorinak. Oláh akkori felszólalását szó szerint idézzük Schiffer András facebook oldaláról:

OLÁH SÁNDOR (FKgP): Nem értek egyet. (Taps.) Sajnos az időkorlátozás számomra már nem teszi lehetõvé, hogy idézzek, csak egy rövid történetet mondok el Önöknek. Az előprivatizációt megelőző spontán vagy vad privatizáció korszakában egy vendéglátó vállalat az Állami Biztosítóval és hat magánszeméllyel összeállt egy nagy, 90 üzletes vállalkozást létrehozni zártkörű részvénytársasági keretben.

A 80 milliós vendéglátós, a 40 állami biztosítós vagyon mellett a privátok 30 ezer forintot vittek be, s ezért a 30 ezerért kaptak ennél a 90 üzletes cégnél – amelyben a Múzeum kávéház s egyéb híres, jó vendéglátó egységek is benne vannak – háromévi igazgatótanácsi tagságot, további öt év ígéretével. Ezek között a személyek között az egyik egy dr. Matolcsy György nevű, személyazonossági száma: (a személyes adatok miatt kitöröltük a számot). (Taps a Független Kisgazdapárt részérõl.)

Én nem tudom ez ki, nincs apparátusom, hogy azonosítsam, vajon nem azonos-e véletlenül ugyanazzal az emberrel, aki a kormánynál a privtizáció irányelveivel, módszertanával foglalkozik. Amennyiben nem, minden Matolcsy Györgytõl bocsánatot kérek, kivéve attól, aki igazgatótanácsi tagságot szerzett 30 ezerért ebben a jól menő buliban. Egy kormányt nem a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye, hanem az elvszerű politika, a tisztességesen végzett munka tud megvédeni, megmenteni a jövő számára. Ha valaki a törvénykezés során vagy a törvények alkalmazása során alkalmatlanná válik arra, hogy a minimális erkölcsi mércének megfelelõen végezze a dolgát, én sajnos szomorúan ülök le, és ezért nem tudom elfogadni a választ. (Taps!)

Matolcsy György ekkor Antall József miniszterelnök személyes gazdasági tanácsadója, a Gazdaságpolitikai Titkárság vezetője és a Gazdasági Kabinet titkára volt. Antall ebből a posztból 2 hónap múlva felmentette Matolcsy Györgyöt, ahogy az Alfahír utánajárt a sztorinak. Matolcsy előkészítője volt a ‘90-es privatizációnak a Jobbik-közeli lap szerint, és 1991-es felmentése után nevezték ki a Privatizációs Kutatóintézet ügyvezető igazgatójává. Matolcsy egyébként már 1990. júniusában, 7 hónappal megalakulása után kiszállt a Balaton – Budapest Vendéglátó ZRT-ből, azt nem tudjuk mekkora haszonnal. Ezért sem stimmel az Alfahír szerint a sztori, hogy emiatt rúgták ki, mert Matolcsy már korábban kiszállt a cégből. De az Alfahír kiderítette azt is, Matolcsy születési dátuma megegyezik a felszólalásban elhangzott személyi számban lévő születési dátummal. Nyilván nem tudjuk, hogy Antall tényleg ezért rúgta-e ki Matolcsyt, és azt se bizonyíthatjuk, hogy a ‘89-es ügy törvénytelen volt. De nem lenne véletlen, ha emiatt a minimum jó erkölcsbe ütköző ügy miatt vált volna meg Antall Matolcsytól. A Fidesz szereti magát az elmúlt 26 év politikájával szemben beállítani. De ez a Matolcsy-ügy is azt bizonyítja, nem 2010 után kezdett el rohadni a narancs. Mégiscsak Pintér Sándornak hívják ma az ország belügyminiszterét, mégiscsak egy III/II-es ügynök ül a kormányban.
Ahhoz, hogy tisztán lássuk azokat az érdekösszefonódásokat, ahogy a ma ismert üzleti világ, politikai elit és a titkosszolgálatok összefonódnak, végre meg kéne ismernünk a rendszerváltás történetét, az ügynökakták történetét, az olajügyek történetét, és azt, hogy az előző rendszer titkosszolgálati vezetői hogyan mentették át hatalmukat az új rendszerbe, és milyen hálózatokat hoztak létre.
Az, amit ma magyar politikaként ismerünk, ugyanis ezeknek a 90-es évek elején létrejött alkuknak és érdekcsoportoknak, illetve órási tőkefelhalmozásoknak a továbbfejlődése, még ha azt is gondoljuk, hogy egyik vagy másik politikus vagy üzletember tisztességes, vagy nagy részük tisztességes, a 90-es évek elejének órási tőkefelhalmozása, a titkosszolgálati anyagok, információk átmentése a mai napig alapvetően határozza meg a magyar politikát.
Tiszta vizet kéne önteni végre a pohárba, mert enélkül egyszerűen nem szűrhetjük ki a politika tisztességtelen gazdasági befolyásolását, a zsarolásokat, megvesztegetéseket és egyéb bűnöket.

Frissítés: Olvasónk hívta fel a figyelmet Rádai Eszter: Pénzügyminiszterek reggelire cimű könyévre, amelyben ez az idézet áll:

“Antall a kezdetekben túlbiztosította magát gazdasági szakemberekkel. A pénzügyminiszter /Rabár Ferenc/, az ipari miniszter /Bod Péter Ákos/, és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere /Kádár Béla/ és Matolcsy György mind más gazdaságpolitikai elképzeléssel jelentkezett. A taxisválaság után lemondott Rabár, és Bod Péter Ákos, jött Kupa Mihály, aki ugyan a Pénzügykutatóból jól ismerte Matolcsyt, de még jobban korábbi tevékenységét, és kikötötte, hogy csak akkor jön pénzügyminiszternek, ha Matolcsy megy. Matolcsy ment, az ipari miniszter meg később szintén pénzügyminiszter Szabó Iván lett.”

Kapcsolódó cikkek

Ezek mindent megtehetnek? Döbbenet! (+Videó)

Rubóczki Tamás

Forró ősz várható!

H Miklós

SZEKSZÁRDON A KORRUPCIÓ MIATT MÁR ÖSSZEOMLOTT A SZEMÉTSZÁLLÍTÁS!

Rubóczki Tamás