FRISS: Bulgária utólérte Magyarországot! – Szóval akkor ki teljesít jól?

Bár Magyarország javított a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában, ám ez kevésnek bizonyult ahhoz, hogy az EU belső rangsorában is előre léphessen az ország. Bár a makrofolyamatokban erős Magyarország, az intézményi környezetben több tényezőben is évek óta sereghajtók vagyunk. A régiós versenytársak között látszik Magyarország lecsúszása: Bulgária utolérte, Románia pedig megközelítette hazánkat, sőt, előbbi hamarosan meg is előzheti Magyarországot – mondta Vakhal Péter a TÁRKI tudományos munkatársa.

Magyarország továbbra is a 28 tagú Európai Unió 24. legversenyképesebb tagállama. Tavalyi pontszámunkhoz képest 0,8 pontot javított az ország, elsősorban az infokommunikációs (IKT) adaptáció területén. Mindez azonban kevésnek bizonyult ahhoz, hogy az EU belső rangsorában is előre lépjünk, igaz globálisan eggyel jobb helyezést értünk el – derül ki a World Economic Forum (WEF) legfrissebb versenyképességi felméréséből.

Az IKT területén elért jó helyezés egyértelműen a vezetékes internet további terjeszkedésének köszönhető, valamint annak, hogy a háztartások harmadának van ilyen előfizetése, és a felnőtt lakosság 76 százaléka rendszeresen használja is – közölte a jelentés készítésében közreműködő Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet.

Javulás volt az infrastrukturális ellátottságban is, elsősorban az úthálózat sűrűsége bővült, továbbá a közműellátottság is javult. A képet árnyalja ugyanakkor, hogy bár az összeköttetés javult, az infrastruktúra továbbra is erősen közepesen mondható.

A versenyképesség romlása csak az egészségügyben és az árupiacon következett be. Ez utóbbi esetében a versenykorlátozó, valamint a monopólium-ellenes szabályozások rendkívül gyengék, a Világgazdasági Fórum szerint visszafogják a hazai versenyt. Az egészségügyi pillében csupán egyetlen mutató található, az egészségben eltöltött várható élettartam, amely Magyarország esetében továbbra is 65,8 év, ami messze elmarad a fejlett országok szintjétől, igaz sokkal jobb, mint a fejlődő országokban.

Magyarország számára a legégetőbb problémát az innovációs kapacitás hiánya jelenti. Bár a k+f+i infrastruktúra világviszonylatban egyáltalán nem gyenge, az eredményeket nem sikerült átültetni a gyakorlatba. A munkaerő képzettsége nem teszi lehetővé a magas színvonalú technológiák tömeges meghonosítását, ennek eredménye pedig, hogy a tőkeszegény (főleg hazai tulajdonú) vállalkozások technológiai elmaradottsága tetemes.

Gondok vannak az oktatás színvonalával, amely már alapoktatás szintén jelentkezik (lásd PISA tesztek eredménye). Az ország nem képes a megfelelő mennyiségű és színvonalú munkaerő-kínálat megteremtésére, gyenge a munkaerő-megtartó és -vonzó ereje is. Mindez nem csupán a relatíve alacsony bérekkel magyarázható, hanem a korszerűtlen eszközparkkal, elavult munkafolyamatokkal is.

A szabályozási környezet a kibocsátás bővülését a foglalkoztatáson keresztül ösztönzi, miközben a termelékenység növekedésére kevesebb hangsúlyt fektet. Az országban működő külföldi vállalatok és a hazai cégek közötti különbségek jelentősek, az ország versenyképességi előnye a nemzetközi vállalatok számára pedig továbbra is a relatíve jól képzett, olcsó munkaerő.

Amiben Magyarország évek óta a világ leggyengébbje

Az intézményi környezet, bár javult az elmúlt évek során, továbbra is az egyik leggyengébb pontja a magyar versenyképességnek. Változatlanul fájó pont, hogy ebben a pillérben továbbra is előfordulnak olyan tényezők, amelyekben Magyarország évek óta a világon a leggyengébben teljesít.

Ilyen a kormányzati döntések megtámadhatósága (140 ország közül Magyarország a 134.), a bírói függetlenség vagy éppen a sajtószabadság és a tulajdonjogok védelme. Ezek a tényezők erősen korlátozzák a vállalatok beruházási és innovációs hajlandóságát, és a hosszú távú tervezés helyett a rövid távú stratégia felé terelik őket.

A 13 új EU tagállam közül Magyarország a 10. legversenyképesebb. Régiónkból Csehország rendelkezik a legjobb mutatókkal, összpontszámától hazánk 5 ponttal van elmaradva. Fontosabb azonban, hogy mind Bulgária, mind Románia nagyon megközelítette Magyarországot. Az előbbivel pontazonosság alakult ki, míg keleti szomszédunk csupán egy ponttal van lemaradva. Bulgária az elmúlt időszakban sokat javított versenyképességén, igaz ez nagyban köszönhető az EU kohéziós alapjainak.

Összességében sokat javult az infrastruktúra színvonala, beleértve a digitális ellátottságot is. Az utóbbi évek kiegyensúlyozott gazdasági növekedése nem okozott krónikus munkaerőhiányt a gazdaságban, ezért a bolgár vállalkozások könnyen találnak megfelelő mennyiségű munkavállalót.

A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy Bulgária nagyon alacsony szintekről indult, mára azonban elérte, hogy két versenyképességi pillérben is a legjobbak a térségben. Mindez jó alapokat jelent az ország számára a jövőt illetően, így nem kizárt, hogy rövidesen Bulgária Magyarország elé kerülhet a versenyképességi indexben.

Ami a legfőbb versenytársakat illeti, Szlovákia csupán 1 ponttal előzi meg Magyarországot. Ennek ellenére nem várható, hogy Magyarország visszaelőzi északi szomszédját, mivel csupán az elért piacok számában vagyunk magasabban sorolva, és versenyképességünknek nincs olyan aspektusa, amelyben jobbak lennénk Szlovákiánál.

Lengyelország tartósan hazánk előtt van. Előnyük elsősorban az innováció és az üzleti dinamika területén jelentkezik, amelyben a magyar adat lényegesen rosszabb.

Románia esetében az alappilérekkel vannak gondok, így annak valószínűsége, hogy utoléri Magyarországot, csekély, de nem elhanyagolható.

 

Via: kopint-tarki.hu

Kapcsolódó cikkek

Bekeményít végre a Magyar Orvosi Kamara?!

O.L.K.T.

Megnyertük a választást!

H Miklós

Gurmai Zita: Ennyire képes a Fidesz 9 év kormányzás után!

O.L.K.T.