Figyelem! Összeszedtem nektek egy csokorba azokat a tényeket, ha Orbán kirúgatná az országot az EU-ból!

Mi történne, ha kilépnénk az EU-ból?

Bár szó sincs arról, hogy hivatalosan bárki is ilyen döntést tervezne, időről időre azért felmerül egy-egy gondolat erejéig az a kérdés, hogy mi lenne, ha Magyarország kilépne az Európai Unióból. Vagy a jelenlegi miniszterelnök Orbán Viktor elintézné azt, hogy minket kipenderítsenek a tagországok közül. Különösen a Brexit kapcsán kezdtek el többen is ezen gondolkozni: vajon milyen hatással lenne az országra, ha nem képezné az Európai Unió részét? Jobb életünk lenne, vagy rosszabb? Milyen problémák merülhetnének fel?

kép. Küzdj a Köztársaságért

Miért is akarnánk kilépni?

Igaz, nem számottevő többség, de azért rendszeresen hallatják a hangjukat azok, akik szerint a kilépés jó ötlet lenne, és ezt kellene tennünk. Persze attól azért nem kell tartanunk, hogy Magyarországon ez népszavazási kérdés lesz, de általában véve azért lehet találkozni olyan véleményekkel, hogy pozitívan hatna Magyarországra a kilépés.
Ez a vélemény azonban kevésbé tűnik megalapozottnak, ha elméleti síkon végigvesszük a következményeket. Természetesen megvannak az előnyei és a hátrányai is annak, ha egy ország egy olyan szervezethez tartozik, mint az Európai Unió. Senki nem állítja, hogy ezt csakis pozitívan lehet nézni, és az egész csupa móka és kacagás. A hátrányok azonban elenyészők ahhoz képest, amennyi előnyhöz jutunk az EU által.

Az ország döntései nem kizárólag belügyek!

A hátrányokat nézve számolnunk kell például azzal, hogy a döntéseink nem feltétlenül csak ránk tartoznak – értve ezt természetesen országos szinten. Lefordítva, ha a kormány hoz egy döntést, de az ellenkezik az EU-s irányelvekkel, akkor igenis beleszólhatnak „fölülről”, és mondhatják azt, hogy ezen változtatni kell (jó példa erre a menekültek befogadásával kapcsolatos konfliktus).
Lehetnek következményei annak, ha szembemegyünk az Unióval. Hogy pontosan milyen szankciót szabnak ki, az helyzetfüggő. Tény, hogy számos eszközzel nyomást gyakorolhat az EU egy-egy tagállamra hasonló helyzetben.
Nos, ez az az oldal, ami az emberek egy részének nem tetszik: nekünk csak ne szóljon bele az EU a belügyeinkbe! Ezek alapján kezd megfogalmazódni a gondolat, hogy mi lenne, ha nem lennénk tagjai az Európai Uniónak.

Miért is akarunk az Európai Unióhoz tartozni?

Nos, mert a kötöttségek mellett megvan a pozitív oldala is annak, hogy Magyarország EU-s tagállam. Gondoljunk például csak arra, hogy hány fejlesztés valósul meg uniós pénzekből, mennyi gazdasági kapcsolat kötődik az EU-hoz. Ha kilépünk, akkor ezek a források és kapcsolatok megszűnnek, ami azt jelenti, hogy Magyarország nagyon nehéz helyzetben találhatja magát.
Bár sok esetben igyekeznek más kommunikálni, Magyarország jelen pillanatban nem egy kifejezetten erős ország, sőt még uniós tagállamként is igencsak gyenge. A valóságot nézve, nem valószínű, hogy meg tudnánk állni a saját lábunkon, ezért szükségünk van az Európai Unióra, és igenis megéri megkötni azokat a kompromisszumokat, amik együtt járnak a tagsággal. Egyszerűen fogalmazva, többet nyerünk az EU-tagsággal, mint amennyit veszítünk azáltal, hogy a alkalmazkodni kell.
Az oka annak, hogy mégsem hallgatnak el véglegesen azok a hangok, akik szerint ki kellene lépnünk az EU-ból, az, hogy az átlag ember, akinek viszonylag kevés rálátása van ezek a folyamatokra, el sem tudja képzelni, hogy milyen gazdasági következményekkel járna, hogy ha Magyarország hirtelen úgy döntene, hogy nem akar tovább az Európai Unió tagja lenni. Inotai András, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézet professzora a haon.hu-nak korábban megpróbálta vázolni a helyzetet.

Hová exportálnánk? Sehova!

A valóság az, hogy Magyarország gazdasági teljesítményének 80 százaléka export, ennek szintén 80 százaléka pedig az Európai Unióba irányul. Ez azt jelenti, hogy a GDP kétharmadát adja az unióba való kivitel. El lehet képzelni, hogy mi történne akkor, ha hirtelen nem lenne olyan szoros kapcsolatunk az Unióval, mint eddig. Hová exportálnánk és hogyan?
Persze ettől függetlenül elméletileg ugyanígy kereskedhetnénk az EU-val, csakhogy amiért jelenleg ez igazán megéri, az az áru szabad áramlása, ami uniós alapelv, és nem lenne ránk érvényes, ha nem lennénk EU-tagállamok. Vagyis a vámok, és egyéb költségek olyan magasra rúghatnának, ami már komoly terhet jelentene, esetleg mennyiségi korlátozásokkal is lehetne számolni, ami szintén komoly akadálya lenne annak, hogy olyan mennyiségű exportot tudjuk megvalósítani, mint eddig, vagy ami legalább megközelíti az eddigi szintet. Magyarul óriási gazdasági válságot idézne elő a jelenlegi kormány, azaz államcsőd felé sodorná hazánkat. Az viszont más kérdés, hogy a jelenlegi óriásian magas államadósság miatt is igencsak esélyes egy államcsőd kialakulása, főleg, hogy a gazdaságunk a béka feneke alatt van.

Elmennének a nagy cégek, nem lennének munkahelyek, óriási munkanélküliség alakulna ki!

Emellett tény az is, hogy a magyar export napja 80 százaléka olyan cégeknek, vállalatoknak a terméke, amik eleve döntően európai piacra termelnek, vagy európai központokon keresztül küldik tovább a termékeiket. Tehát az sem lenne járható út, hogy máshová próbáljuk eladni, amit előállítunk.
Ha kilépnénk az Unióból, ezeknek a vállalatoknak nyilván nem nagyon érné meg Magyarországon maradni, hiszen más európai országokból sokkal kevesebb nehézséggel tudnák a termékeiket exportálni, és sokkal olcsóbban. Ez pedig azt jelentené, hogy számos vállalat, ezzel együtt munkahely szűnne meg Magyarországon. Így pedig a munkanélküliség is drasztikus mértékben növekedne az országban.
Mindez már igen komoly válságot idézne elő Magyarországon, hiszen nagyrészt nem lenne se export, se munkahely, se bevétel. Az importált termékekről is lassan le kellene mondani, mert nem lenne miből megfizetni őket, ezért jelentős áruhiánnyal is szembe kellene néznünk. Ezeknek pedig egyenes következménye a nagyon durva mértékű infláció, és az ezzel járó elszegényedés, országos szinten.

És akkor a britek miért tehették meg?

Félig-meddig jogos a kérdés, hogy akkor más országok, például Nagy-Britannia, miért teheti meg mégis, hogy elhagyja az Uniót. Mint ismeretes, 2016 júniusában Nagy-Britanniában népszavazást tartottak az Európai Unióval kapcsolatban, és a többség bizony arra voksolt, hogy az országnak jobb lenne, ha nem lenne EU-tagállam. A szavazás eredménye értelmében pedig el is dőlt, hogy Nagy-Britannia kilép.
A brit kormány 2017 márciusában el is indította a kilépési tárgyalásokat. De akkor most velük vajon mi lesz? Ők is lehetetlen gazdasági helyzetbe kerülnek?
Nos, Nagy-Britannia gazdasági helyzete némileg más, mint Magyarországé. A britek függése az EU-tól eleve sokkal mérsékeltebb volt, reálisabb, hogy az EU nélkül is fenn tudják magukat tartani. Természetesen nem is egyik napról a másikra történik a kilépés, hosszú tárgyalássorozat előzi meg, melyben megállapodnak a feltételekről. Mivel Nagy-Britannia több uniós országnak komoly célpiaca, olyan megállapodásra törekszenek, amivel mindkét oldal jól jár.
A Brexit jelenleg még folyamatban van, és egyelőre csak találgatni lehet, hogy pontosan mi is lesz, ha véglegessé válik. A cél az, hogy 2020 végéig lezáruljanak a tárgyalások – látható tehát, hogy ez egy hosszú, évekig tartó folyamat, hiszen számos kérdést kell megnyugtatóan rendezni ahhoz, hogy egyik fél számára se legyenek súlyosak a következmények.
Magyarország esetében ez azért más, mert erősebb a függésünk az Uniótól, visszafele ugyanakkor kevesebbet nyomunk a latban, mint a britek. Magyarán, az Unió számára sokkal kisebb probléma lenne a mi kilépésünk, mint Nagy-Britannia.

 

Rubóczki Tamás (olkt.hu)


Kapcsolódó cikkek

Soós Adrianna: Tömeges nővérfelmondás várható Magyarországon – Teljesen összeomolhat az egészségügy!

Rubóczki Tamás

A Matolcsy féle MNB garantálja az önkéntes pénztári vagyon biztonságát – Ki hisz még ezeknek a hazugoknak?

Rubóczki Tamás

Fővárosi Törvényszék: Ki kell adnia a kormánynak az OLAF jelentést!

Rubóczki Tamás