Farkas Flórián legfeljebb az EP-választásokig úszhatja meg a számonkérést, aztán következik a börtön!

Se miniszterelnöki biztosi címe, se saját szervezete nincs már az évtizedeken keresztül az ország legmeghatározóbb, egyben leghírhedtebb roma politikusának, Farkas Flóriánnak. Legfeljebb az EP-választásokig úszhatja meg a számonkérést.

Hiába nyirbálták meg szép lassan Farkas Flórián beosztásait és fontos jogköreit, hiába fogyatkoztak meg a bizalmi emberei, a mai napig a látszatra mit sem adva jár be dolgozni a Hold utcai irodájába – állítják korábban vele együtt dolgozó, őt személyesen ismerő roma politikus forrásaink. Farkas még Orbán Viktor miniszterelnök romaügyi biztosaként jutott a belvárosi irodához, ahonnan – miután a tavaly tavaszi választások után megszűnt a kormányzati megbízatása – elvben költöznie kellett volna. Ma már csak „mezei” fideszes képviselő, bár a státusa által indokoltnál jóval nagyobb apparátus segíti, köztük olyan harcostársak, akik már az 1,6 milliárd forintnyi közpénzt szabálytalanul elköltő Híd a munka világába programban is vele dolgoztak.

Nem csak a Hold utcai irodaépületet használó Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szintén az épületben dolgozó munkatársai közül nyilatkoztak többen is úgy a HVG-nek, hogy zavarja őket Farkas jelenléte, már az egykori Emmi-miniszternek, Balog Zoltánnak is meggyűlt vele a baja. Ám miután Orbán Viktor akkoriban még láthatóan nem engedte el a roma politikus kezét, Balog kénytelen volt lenyelni azt a békát, hogy a minisztériuma által Farkaséktól visszakövetelt pénz megtérítésére Orbán egyedi kormánydöntéssel 1,3 milliárd forintot utaltatott át az  Országos Roma Önkormányzatnak (ORÖ). A választások előtt nem sokkal pedig már Balog is kénytelen volt nyíltan elismerni, hogy az ORÖ „utóbbi négy éve” botránymentes volt; ami persze kétértelmű dicséretnek számított azok után, hogy Farkas 11 évig állt a szervezet élén.

A fagyi visszanyalt: a választások után épp a volt emberminiszter, Balog örökölte meg a romaügyi miniszterelnöki biztos címet. Részint azért, hogy csendben elvarrhassa a szálakat a Farkas-féle Híd a munka világába program után, részint azért, hogy miután visszavedlett lelkésszé, a szívügyének mondott romapolitikát helyes mederbe terelje. Azóta viszont nem sok történt: Balog hivatalos honlapján az utolsó „romaügyi” bejegyzés tavaly májusi, és az amúgy aktívan használt közösségi oldalán sem akadtunk nyomára ezzel kapcsolatos bejegyzésnek a közelmúltból.

Könnyen lehet azonban, hogy a sajtónyilvánosságot jó ideje látványosan kerülő Farkas védettsége a végéhez közeledik. Másfél éve újraválasztották ugyan a Fidesszel szövetséget kötött Lungo Drom élére, ám ő – többek szerint már az előremenekülés jegyében – nem sokkal később új szervezetet hozott létre. A Roma Integrációért Országos Szervezetre (RIOSZ) állítólag azért volt szükség, hogy a botrányok nyomán lejáratódott Lungo Dromot – úgy is, mint a kormánypárt potenciális partnerét – ez a társaság váltsa. A múlt év utolsó napjaiban azonban Farkas váratlanul lemondott az általa alapított – és a Lungo Drom székhelyére bejegyzett – szervezet vezetéséről.

Hirtelen távozásának, úgy tűnhet, köze lehet ahhoz, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) nem sokkal korábban újra napirendjére tűzte a Híd a munka világába program vizsgálatát, konkrét lépéseket sürgetve a magyar hatóságoktól. Mint megtudtuk, az OLAF-tól a közelmúltban két ajánlás érkezett a Legfőbb Ügyészséghez, közülük az egyik kifejezetten a Farkas nevével összeforrt foglalkoztatási szövetkezet ügyeiről szólt. Amire az ügyészség azzal reagált, hogy költségvetési csalás címén már folyamatban van egy nyomozás. Ez azonban információink szerint nem jelent érdemi előrelépést az ügy felgöngyölítésében. Nincs gyanúsított, annak ellenére sem, hogy a számlák és szerződések nagy részét Farkas írta alá (és pontosan ez az, ami az OLAF-ot a legjobban zavarja). Az ügy ismerői szerint sokáig már nem húzható az idő, az egyelőre mentelmi joggal védett Farkas kihallgatásával azonban, úgy tudni, meg akarják (és tudják) várni az európai parlamenti választásokat.

Nem csak az OLAF-vizsgálat lóg Damoklész kardjaként Farkas feje felett, aki jobban aggódhat most a Lungo Drom kétes ügyei körüli vizsgálatok miatt. A szervezet korábbi tagjai és ORÖ-s képviselők elmondása szerint öt évre visszamenő nyomozás folyik a szervezet korábbi vezetői, így Farkas ténykedésével kapcsolatban is. A nyomozásokról részletesebb információkat egyelőre nem lehet tudni, de a kihallgatások folyamatosan zajlanak. Farkas beidézése még ebben az ügyben sem történt meg, ám olyanok, akik már átestek a procedúrán, úgy vélték, ami késik, nem múlik – már ha a nyomozó hatóság elfogultságmentesen végzi a munkáját.

Az mindenestre már most is Farkas pozíciójának gyengülését mutatja, hogy egykori hátországa, a legközelebbi bizalmasainak menedéket nyújtó Lungo Drom és az ORÖ is partvonalra került. Jelentősebb támogatást mostanában nem kaptak, és nemrég az Állami Számvevőszék vizsgálata is számos szabálytalanságot tárt fel az országos önkormányzatnál. Ami szintén a kilövési engedély megadására utal. A területen korábban meghatározó szerepű szervezeteknek a romapolitika formálásába ma már nincs jelentős befolyásuk.

A RIOSZ ellenben még helyzetbe kerülhet. Annak ellenére is, hogy főnöke – Farkas távozása után – az a Babai János lett, aki korábban maga is vezető tisztségviselő volt a Híd a munka világába programnál. Babait e szerepe ellenére tehetséges politikusnak és tisztességes embernek írták le forrásaink. Olyannak, akiben a romák sokkal inkább megbíznak, és „akitől pozitív változásokat remélnek” – mondja Lakatos Oszkár, az Egri Cigány Önkormányzat elnöke, aki személyesen ismeri Babait, dolgoztak is már együtt. Egy korábbi, a Híd-projektet tárgyaló ORÖ-közgyűlésen készült hangfelvétel tanúsága szerit egyébként Babai úgy fogalmazott az elmeszelt programmal kapcsolatban, hogy az ügy „el lesz magunk között simítva”, ellenkező esetben „sem a Fidesz, se senki nem ad nekünk lóvét”. Babait egyébként korábban többen is Farkas embereként jellemezték, a Híd-projekt bukása óta viszont ő is elhatárolódott a romaügyi biztostól.

Egy fontos pozitív változás viszont máris megfigyelhető a romapolitikai életben: a megyei cigány önkormányzatok és a megyei vezetők önálló szerepköre és hírneve megerősödött – osztotta meg tapasztalatait a HVG-vel Vajda László, a Zala Megyei Cigány Önkormányzat vezetője. Utalt arra is, hogy Farkas legendás szavazatszállító szerepe – amiért a Fidesz számára is különösen fontosnak tűnt, hogy tűzön-vízen át kitartsanak mellette – ezzel egy időben csökkent, már-már meg is szűnt. Azt viszont még ő sem tudta, ki léphet az örökébe.

A Fidesznek mindenképp utódot kell találnia Farkas helyére, hisz továbbra is számít a cigány közösségek szavazataira (idén például az EP-, majd az önkormányzati választásokon). Azt viszont még senki sem tudja, hogy Farkas és a Lungo Drom eltűnésével kik fogják vidéken népszerűsíteni a kormánypártot, kik szervezik majd a buszoztatást például, ha újabb Békemenetre kerül sor a fővárosban.

Az ilyen szerveződésekről, belső mozgásokról és általában véve a romapolitika belső történéseiről viszont a jövőben egészen biztosan egyre kevesebbet tudhat majd meg a közvélemény. A független Romnet nevű portál ugyanis csendben haldoklik. Ez volt az a hírportál, amely gyakran elsőként írt a Farkas Flóriánhoz kapcsolódó visszás ügyekről. A honlapot üzemeltető Hidvégi-B. Attilát azonban az ORÖ pénzügyi visszaéléseit taglaló cikk sajtóperében nemrég olyan súlyos pénzbírságra ítélték, ami gyakorlatilag ellehetetlenítette az amúgy kis létszámú szerkesztőség munkáját. Az internetes újság pályafutása pedig ezzel éppúgy véget érni látszik, mint a rendszerváltás előtt többször elítélt, de a végrehajtandó szabadságvesztést megúszó romaügyi biztos három évtizedes politikai karrierje.

Kapcsolódó cikkek

Bíróság elé állnak!

H Miklós

Ne szavazhasson aki soha nem élt Magyarországon!

H Miklós

De csak addig míg a nép tűri – Két évre újraválasztották a Fidesz teljes budapesti elnökségét

Rubóczki Tamás