Európai Bíróság: “A magyar kormány nagy bajban van!”

Magyarország megszegte az uniós jogot, mikor megtagadta a menedékjogot kérelmezők átmeneti áthelyezését rendező uniós mechanizmus végrehajtását – állapította meg Eleanor Sharpston, az Európai Unió Bíróságának Főtanácsadója csütörtökön nyilvánosságra hozott véleményében.

A jogász érvelése szerint az nem veszélyeztette volna a magyar emberek jólétét és biztonságát, ha a magyar hatóságok bírálták volna el a terv szerint 1294 áthelyezendő menedékkérő ügyét. A dokumentum azt is kimondja, hogy nem lehet a közrendre és belső biztonságra hivatkozni akkor, ha egy tagállam azért nem hajt végre egy uniós intézkedést, mert nem ért vele egyet.

A bírósági ítéletet előkészítő vélemény nem kötelező erejű az európai bírák számára, de az esetek döntő többségében egyet szoktak érteni vele. Így nagy az esélye annak, hogy hamarosan az Európai Unió Bírósága is megállapítja:

“Magyarország megszegte az uniós kötelezettségeit, mikor megtagadta a részvételt magyar köznyelvben csak “kötelező kvótaként” emlegetett ideiglenes uniós mechanizmusban.”

Hogy milyen büntetésre számíthat Magyarország, egyelőre nem tudni. Az Európai Bizottság szóvivője csütörtökön nem akart az ügyről nyilatkozni, mivel a Bíróság még nem hozott ítéletet.

2015 nyarán, a menekültválság legnehezebb időszakában két olyan döntést hozott a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsa, melynek értelmében 40, illetve 120 ezer menedékkérőt osztottak volna el ideiglenes és kötelező jelleggel az uniós tagállamok között annak érdekében, hogy a görög és olasz hatóságokat tehermentesítsék. Magyarország, Csehország és Lengyelország nem volt hajlandó átvenni a mechanizmusban nekik szánt menedékkérőket, így az Európai Bizottság 2017 decemberében kötelezettségszegési eljárást indított az országok ellen.

Sharpston véleménye elutasította a három tagállam érvelését, miszerint a belső rendet és közbiztonságot veszélyeztette volna, ha a menedékkérőket átveszik, és hogy a menedékkérők nagy száma miatt kockázatokat rejtett volna az eljárás. Bár a főtanácsnok elismerte, hogy az uniós áthelyezési mechanizmus nem volt a leghatékonyabb megoldás, rámutatott, hogy az uniós és nemzeti jog alapján a magyar, cseh és lengyel hatóságoknak képeseknek kellett volna lenniük arra, hogy a menedékkérelmi eljárásokat lefolytassák. A három ország nem hivatkozhat a közrendre és belső biztonságra azért, mert nem értettek egyet az uniós mechanizmussal és nem hajtották azt végre.

A vélemény emellett a frontország iránti szolidaritásra is felhívta a figyelmet, akiknek valóban nehézséget okozott a menedékkérők nagy száma, illetve arra is rámutatott, hogy a jogállamiság a kötelezettségek teljesítését jelenti.

Magyarországnak 1294 személyt kellett volna ideiglenesen befogadnia és a menedékkérelmét elbírálnia. Magyarország egy “kvótapert” már elvesztett, amelyet Szlovákiával közösen indított azért, hogy a Tanács 2015-ös döntéseit megkérdőjelezzék, mivel azokat kétharmados többséggel hozta. A Bíróság a tanácsi döntéshozatalt helyénvalónak találta, a magyar és szlovák fél vesztett.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek

Novák Katalin ismét annyit hazudott, hogy az már fájdalmas!

O.L.K.T.

Oltári szemétségről jön a bejelentés Hétfőn – köszi Fidesz!

Rubóczki Tamás

Hivatalos – Nincs migrációs vagy menekültválság az Európai Unióban

O.L.K.T.