Erdogan már háborúval is fenyegetőzik!

0

– Csütörtökön legalább 30 török vesztette életét a szíriai harcokban.

– Pénteken a török kormány erre reagálva odacsapott az EU-nak, azzal fenyegetve, hogy rájuk engedi a menekülteket, bár a szíriai háborúnak ennek a frontján az európaiak inkább a törökökkel vannak.

– A törökök ellensége inkább Oroszország ebben a küzdelemben, viszont az oroszok szívesen látnák, ha a menekültek miatt az EU újabb belső válságba bonyolódna.

– A török kormány szóban harcias az oroszokkal szemben is, ezt az USA üdvözölte, de azért pénteken néhány orosz hadihajó simán átmehetett a Boszporuszon.

A török kormány azt állítja, hogy nem tartóztatja fel ezentúl a menekülteket, akik Európa felé indulnának tovább. Az országban több mint 3,5 millió menekült él, de egy EU-val kötött 2016-os megállapodás alapján, évi több milliárd euróért cserébe, eddig nem engedték őket nyugat felé. Sőt, az országon belül se nagyon mozoghattak az utóbbi években legálisan a menekültek.

A török kormány tisztviselői szerint azért nem tudnak tovább vigyázni a menekültekre, mert a szír kormányerők orosz támogatással decemberben hadjáratot indítottak az utolsó olyan jelentős szíriai tartomány ellen, ami a szunnita felkelők kezén van, és akiket Törökország támogat. Az Idlib nevű tartományban százezrek, más források szerint több mint egymillió ember menekül a harcok elől, és sokan a török határ felé tartanak.

Csakhogy Törökország az idlibi menekülteket nem engedi be, vagyis a menekültnyomás egyelőre nem nőtt Törökországban. A helyzet fordulhat ebből a szempontból rosszabbra, de ez még nem történt meg.

Valószínűbb, hogy a török kormány nem kifejezetten az idlibi menekültek miatt beszél a korábban érkezett menekültek kiengedéséről, hanem mert Idlibben februárban sok katonájuk áldozatául esett az új összecsapásoknak. A legtöbb török katona éppen a menekültekről szóló bejelentés előtti napon vesztette életét egy légitámadásban, legalább harmincan elestek akkor. A szír légierő orosz támogatással működik.

Az európaiak az eddigi nyilatkozatok alapján azt gondolják, hogy azért fenyegetik a törökök őket a menekültekkel, hogy gyakoroljanak nyomást az oroszokra, hogy ők meg állítsák le a szír hadsereget Idlibben.

Csakhogy ezt a verziót gyengíti, hogy pénteken Törökország átengedett a Boszporuszon néhány felfegyverzett orosz hadihajót, vagyis ők egyelőre nem keresik az éles konfliktust az oroszokkal. És bár a törökök elítélték az oroszokat Idlib miatt, a török katonák haláláért hivatalos nyilatkozatokban eddig csak a szíreket tették felelőssé. Vagyis a török kormánynak módjában állna kevésbé bonyolultan is fellépni az oroszokkal szemben, ha tényleg Moszkvát céloznák közvetetten az EU-ra engedett menekültekkel.

Még tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Törökország hivatalosan nem mondta fel a menekültekről szóló egyezményt az EU-val. Hivatalos brüsszeli értelmezés szerint az egyezmény ezért továbbra is hatályban van.

Isztambulból elindítottak pénteken néhány buszt, amelyekkel pakisztáni, afganisztáni és iráni (tehát nem szíriai!) menekülteket indítottak a görög határ felé. A buszok indulásához újságírókat hívtak, és az itt készült fotók gyorsan bejárták a világot. Az viszont nem derült ki, hogy a buszokat ki szervezte.

A görög kormány szerint mintegy 1200 menekült áll a görög-török határon, de nem tudnak átjutni hozzájuk, és katonákat vezényeltek a határra, hogy ne is tudjanak. A határőrök pénteken egy ízben könnygázt vetettek be a menekültekkel szemben. Néhány tucat menekült csónakon elért görög szigeteket, de drámai tömeg a tengeren sem indult el.

A pénteken Görögországba bejutott menekültek száma megfelelt az utóbbi hónapok átlagának.

Közben a török hírügynökségek kétfajta videót terjesztenek, amelyek elárasztották pénteken a közösségi oldalakat. Az egyik típus lelkesen igyekvő menekülteket mutat, akik a magyarázat szerint éppen mennek Európa felé. A másik típuson tankokat és más harci járműveket lőnek ki a levegőből, és a magyarázat szerint török gépek végeznek a szír hadsereg járműveivel, bosszúból az elesett katonáikért. Egyik típusú videóról sem világos egyértelműen, hogy tényleg most készültek-e, és tényleg azt mutatják-e, amit a kommentárok állítanak róluk. Sok nyugati politikus is osztja e videókat, általában komolyan veszik őket, de egyes elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a képsorok hangulatkeltés eszközei csupán, és a katonai veszteségekről igyekszik a török kormány elterelni a figyelmet velük.

Az Idlibben lévő török katonák hivatalosan csak megfigyelők voltak, akik azt ellenőrizték, hogy a szírek betartják-e a 2018-as orosz-török megállapodást a tűzszünetről. A török katonák pontos helyzetéről elvben az oroszoknak naprakész információik voltak a törököktől, ezért a törökök szerint véletlenül nem lehetett volna lebombázni őket. Az oroszok azt állítják, hogy a csütörtökön lebombázott törökök nem ott voltak, ahol ezen információk szerint lenniük kellett volna, hanem harci cselekményekben aktív, idlibi dzsihadistákkal vegyültek, akik éppen ellentámadást indítottak az előre nyomuló szír erőkkel szemben. A törökök ezt tagadják.

A törökök bejelentették, hogy a katonáik mostantól nem megfigyelők Idlibben, hanem addig harcolnak,

“amíg a török zászló után nyúló kezeket el nem törik”.

Miközben a török kormány e konfliktus miatt egyre ellenségesebb az oroszokkal (erről kedden írtunk részletesen), a menekültinvázióval inkább az EU-t fenyegeti, és ennek a logikáját nem könnyű követni.

A törököknek van aktuálisan gondjuk az EU-val, de annak nincs köze Szíriához. Ankara és Brüsszel viszonya tavaly a Ciprus melletti tengeri gázmezők miatt romlott meg (erről itt írtunk részletesen). Ám erről a konfliktusról most senki sem beszél. Az viszont világos, hogy az orosz érdekeknek megfelelne, ha az európaiak ismét összevesznének a menekültek miatt, mert Moszkva az ukrán válság óta az unió gyengítését igyekszik gerjeszteni.

Az európai politikusok fogadkoznak, hogy ha Törökország felől tényleg rengeteg menekült indulna el, akkor sem ismétlődhet meg egy 2015-ös léptékű beáramlás, mert azóta szigorúbbak a nemzetállami szabályok, felkészültebbek a határőrök, és nincs politikai szándék újabb emberek befogadására. Ugyanakkor koronavírustól egyébként is aggódó európai közvéleményt erősen érintheti néhány drámai hangulatú jelenet a határokon.

Az USA elítélte az idlibi támadásokat, különösen a NATO-tag török hadsereg ellenieket, és Aszad szír elnökön kívül Iránt és Oroszországot is élesen kritizálták, a szír kormányerők támogatása miatt. 2019-ben viszont az USA még Törökországot ítélte el, mert túl szoros szövetséget kovácsolt Oroszországgal. A fordulatok logikáját ezen a szálon is nehéz követni.

Pénteken mindenki telefont ragadott. Trump amerikai elnök, Merkel német kancellár, Boriszov bolgár miniszterelnök, Orbán magyar miniszterelnök, Von Der Leyen EU-bizottsági elnök és Putyin orosz elnök is beszélt Erdogan török elnökkel. Micotakisz görög miniszterelnök beszélt Merkellel, Macron francia elnökkel, Michel EU-tanácsi elnökkel és Von Der Leyennel. A sok megbeszélésről konkrét eredmények nem kerültek nyilvánosságra.

A NATO főtitkára és a német kormány is kiadott egy Törökországot támogató nyilatkozatot. Ugyanakkor görög lapok szerint az athéni kormány megvétózta, hogy a NATO szervezetként is kiadjon egy hasonló dokumentumot.

Ez a legújabb szír-török, orosz-török és EU-török válságsorozat sok komoly kockázatot jelent, de drámai események egyelőre csak a szíriai Idlib tartományban történtek, ahol a háború kiújult, és ismét rengeteg áldozatot szed. Ugyanakkor ez tavaly decemberben kezdődött fejlemény, azaz egyelőre nem világos még, hogy a többi konfliktus is hozhat-e durva következményeket.