Ennyit a választás tisztaságáról: Nem jönnek az EBESZ-megfigyelők, és az ellenzéknek is alig lesznek delegáltjai

Eddig alig 1500 szavazatszámlálót delegáltak az ellenzéki pártok a tízezernél is több szavazókörba. Hiába a tavalyi visszaélések, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ezúttal távol marad.

Információink szerint nem vesznek részt a jövő vasárnapi magyarországi EP-választáson az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői. Ez azért meglepő, mert magyar európai parlamenti képviselők még februárban épp az EBESZ részvételét kérték. Akkor Jávor Benedek úgy fogalmazott: a szocialista Ujhelyi Istvánnal, a DK-s Niedermüller Péterrel és a Momentumos Cseh Katalinnal közösen kezdeményezte ezt a „tavaly áprilisban észlelt, és immár az ügyészség által is megerősített választási visszaélések miatt”. Azt is kérték, hogy a szokásos, formális megfigyelői delegáció helyett az EBESZ komoly, a visszaéléseket valóban észlelni képes missziót küldjön Magyarországra és „ezúttal sokkal erőteljesebben tartsa rajta a szemét a májusi EP-választáson”.

Egyelőre nem tudni, miért nem jönnek a kért megfigyelők. Úgy tudjuk, hogy a választási szerveknél eddig senki nem jelezte érkezését az EBESZ-től, márpedig legalább egy-két hónappal a voksolás előtt fel szokták venni a kapcsolatot a magyarországi választási szervekkel. Most ilyen – eddig – nem történt. A távolmaradás oka lehet, hogy május 23. és 26. között minden uniós tagállamban EP-választás lesz, így nem tudnak csak egy helyre koncentrálni. Ám érdekes, hogy még ezt sem jelezte az EBESZ.

Érdeklődésünkre Jávor Benedek, az MSZP-Párbeszéd EP-képviselőjelöltje megerősítette, hogy nem kaptak visszajelzést, pedig fontos lenne a megfigyelők érkezése, hiszen a tavalyi parlamenti választáson olyan visszaélések, törvénytelenségek voltak, ami indokolná ittlétüket. Sőt, maga az EBESZ állapította meg, hogy bár a parlamenti választáson a szavazóknak többféle választási lehetősége volt, a megfélemlítő retorika, a média elfogultsága, az átláthatatlan kampányköltések szűkítették a valódi politikai vita lehetőségét.

Jávor Benedek mégis bízik abban, hogy ha nem is bővített misszióval, de néhány megfigyelővel mégis részt vesz az EBESZ a magyarországi EP-választáson.

Külföldi megfigyelők ennek ellenére lesznek május 26-án, de ők nem a választásokkal is foglalkozó szervezetek, hanem a külföldi országok követségeinek képviselőiként. Öt évvel ezelőtt mindössze négy ilyen követségi megfigyelő volt a választáson, most várhatóan több lesz, de érdemben így sem tudják ellátni a kontrollt, hiszen összesen több mint 10 ezer magyarországi szavazókör (egészen pontosan 10 277) van. Éppen ezért lenne fontos, hogy a pártok saját delegáltakat küldjenek a helyi szavazatszámláló bizottságokba, de ezzel komoly késésben vannak.

Információink szerint ugyanis a csütörtök délutáni határidő előtt alig négy nappal a pártok alig 1500 delegáltat jelentettek csak be a helyi szavazatszámláló bizottságokhoz. Ők azok a delegáltak, akik az egyes szavazókörökben kísérik majd figyelemmel a szavazást a jövő vasárnapi EP választáson. Sőt, nem csak megfigyelnek, hanem részt is vesznek a helyi bizottságok munkájában, és szavazati joguk van. Azaz, ha például visszaélés gyanúja merül fel, akkor nem mindegy, mennyi ellenzéki küldött voksol, ezen sok esetben a jogsértésekről tartott szavazás kimenetele múlhat.

A jelölő szervezetek minden szavazókörbe két megfigyelőt küldhetnek, és mivel több mint 10 ezer helyszín van, elvben minden párt bő 20 ezer delegáltat adhat a szavazási folyamat ellenőrzésére. Kilenc pártlista esetében ez több mint 180 ezer küldöttet jelent, ehhez képest az 1500-as szám elenyésző. Összehasonlításként: az öt évvel ezelőtti EP-választáson több mint 28 ezer pártdelegált vett részt. A Fidesznek akkor 14 802 delegáltja volt a szavazatszámláló bizottságokban, a második helyen az MSZP állt 5 685 megfigyelővel, a Jobbiknak 5 467, a DK-nak 1 266 embere volt erre a feladatra, de például az LMP alig 56 embert tudott kiállítani a szavazókörökbe.

A pártoknak most alig több mint két napjuk maradt a delegáltak bejelentésére. Hivatalos adatok egyelőre nincsenek, mert ezeket az embereket a helyi választási irodáknak jelentik be, és az ottani adatok összegyűjtése után, a hét végén vagy a jövő hét elején tud végső számokat közölni a Nemzeti Választási Iroda. Az viszont jól látható, hogy a folyamatban a pártok időarányosan nem teljesítenek jól. A Fidesz esetében aligha kérdés, hogy végül mindenhol ott lesznek. Az ellenzéki oldalon pedig sok függ a koordinációtól, hiszen akkor tudnak mindenhova delegálni, ha – a Jobbikot is beleértve – közösen lépnek fel ebben az ügyben. A késést az egyeztetés elhúzódása is magyarázhatja, de nem kizárt, hogy egyszerűen nehezen tudnak összeszedni annyi embert, amennyivel lefedhető a több mint tízezer szavazókör.

Tavaly az ellenzéki pártoknak összesen 7 ezer delegáltjuk volt, tehát majdnem 4 ezer szavazókörben nem voltak jelen.

Vigyázó szemek

Az EP-választáson induló pártok két-két megfigyelőt küldhetnek a külképviseletekre (összesen 132 külképviseleten lehet szavazni), továbbá pártonként ötöt az NVI munkájának ellenőrzésére. A Nemzeti Választási Bizottság eddig 23 külképviseleti megfigyelőt vett nyilvántartásba, őket a Fidesz delegálta. Az NVI esetében pedig szintén a Fidesz, illetve a Jobbik küldött eddig 5-5 megfigyelőt.

 

Kapcsolódó cikkek

Káslernek is kezd túl nagy lenni a képe!

Rubóczki Tamás

Hová lettek a magyar gyárak?

O.L.K.T.

“Harcba száll” az RTL Klub a kormánypropaganda ellen

O.L.K.T.