Elkúrták! Nem kicsit…

TISZTESSÉGTELEN HASZONSZERZÉS!

A Kúriának eddigi álláspontját, kialakított jogegységi véleményét is felül kell vizsgálnia. De lassan az alkalmasságukat is!

A Kúria mai döntése alapján tisztességtelennek mondta ki a kettős árfolyam alkalmazását, és a szerződést részlegesen semmisnek ítélte meg, tekintettel arra, hogy a perbeli szerződést úgy ítélte meg, hogy az árfolyamrés nem tartozik a főszolgáltatáshoz, az ellenszolgáltatás nélküli költségként kiszámlázott tétel.

Jelen perben a szegedi Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a vitatott szerződés devizában nyilvántartott forintkölcsön, ami mögött nincs semmiféle tranzakció.

A pénzintézetek folyamatosan azt sulykolták, hogy márpedig ők ténylegesen devizát vásárolnak …

Akkor gondolkodjunk az ő fejükkel egy kicsit…

Ebben az esetben ha nem a kettős árfolyam alkalmazását vitatom, hanem az árfolyamrés százalékos mértékének feltüntetésére vonatkozó hiányosságot – mert mint tudjuk, ez már kőbe vésve is költségnek tekinthető-, akkor már nem a tisztességteles feltétel alkalmazása kerül terítékre a vételi és eladási árfolyam alkalmazásából adódóan, hanem a Hpt. 210.§ és 213.§. A 210 esetén létre sem jött érvényesen a szerződés, mert nem tartalmazza a kötelezően írásban foglalt szerződés az összes költséget, a 213.§ alapján pedig levonja ennek konzekvenciáját, vagyis a szerződés semmis. A devizanyilvántartásnak így elméletileg lőttek, az MNB középárfolyamot meg tegye ahova akarja, mert ennek alapján forint elszámolás jöhet csak szóba. Viszont az adósnak ki kell nyilvánítani azt az elszámolási igényét, ahogy neki az esetlegesen fennmaradó tartozást rendezni kell, méghozzá elég határozottan úgy, ahogy neki másképpen nem jó!!!

Amiben vitatható a Kúria döntése, az a kényszeredett törekvése, hogy ezt a torz és alkalmatlan pénzügyi terméhez kapcsolódó szerződést minden körülmények között érvényben tartsa. Csak azért nem írom, hogy folytatható, mert lényegében kifizethetetlen szerződést ésszerűtlen lenne folytatni akár csak egy pillanatig is.

Ebben a konkrét ügyben a Kúria azért erőltette az MNB árfolyam alkalmazását, mert a folytathatóság szempontjából kell egy irányadó elszámoló ár, hiszen az alapügylet devizaneme megmaradt CHF. A HPT egyébként mindig is a hivatalos árfolyamról beszélt, az pedig mindig az MNB közzétett árfolyama volt, tehát ennek felismerését jó néhány bíró elfelejtette észrevenni….

Ugyanakkor…..

Amit alapelvként vallok: nem lehet fontos fogyasztóvédelmi hiányosságokat, tisztességtelen feltételeket utólag behelyezni egy szerződésbe még akkor sem, ha ezt egy későbbi jogszabályváltozás is elősegítené. A fogyasztóvédelem ugyanis kiüresedik, a szolgáltató pedig a jövőben is felelőtlen lehet. A fogyasztóvédelmi szabályok megszegését követően elmaradó szankció ezt eredményezheti. Az európai jog pedig mindig elsőbbséget élvez!

“Abból kell kiindulni, hogy az érvénytelenség a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok alapján ítélendő meg, az Irányelv 21. preambulumbekezdése, 6. cikk (1) bekezdése, 7. cikke szerint pedig a jogkövetkezménye a Ptk.-ban szabályozotthoz képest speciális, sui generis. A Bíróság a C-618/2010. számú, „Banco Espanol de Credito SA” ügyben hozott ítéletében kifejtette: a tisztességtelen szerződési kikötés „nem írott”, azaz figyelmen kívül marad, mert a fogyasztóvédelemnek preventív célja van. A bíróság a szerződést nem egészítheti ki a tisztességtelen feltétel tartalmának módosítása útján. E lehetőség a visszatartó erő ellen hatna, mert az eladók vagy szolgáltatók továbbra is alkalmazni próbálnák a tisztességtelen feltételeket annak tudatában, hogy még ha azok érvénytelenségét meg is állapítanák, a szerződést a bíróság a szükséges mértékben továbbra is kiegészíthetné oly módon, hogy az érdekei biztosítottak legyenek. Ha pedig a bíróság az egyébként a tisztességtelen feltétel elhagyása mellett is teljesíthető szerződést nem egészítheti ki, akkor ugyanezen elvek mentén az eredetileg tisztességtelen kikötés ilyen jellegét a jogszabályváltozás vagy üzletszabályzat módosítása sem orvosolhatja.”

Fontos megemlíteni még egy parányi problémát. Ennek neve: THM számítás. Rendeletben meghatározott, hogy a csodálatos devizában nyilvántartott, de forintban teljesített szerződések esetében a THM képletébe a pénz áramlásának megfelelő árfolyamtípusban meghatározott értékkel kell számolni, tehát matematikailag alkalmazni kell a vételi és eladási árfolyamot. Ennek alapján a Kúria mai ítélete lényegében kimondta, hogy a rendelet ez európai jogba ütköző módon elősegítette, hallgatólagosan is támogatta a kettős árfolyam alkalmazását, tekintettel arra, hogy nem a rendelet volt meg előbb, hanem a termék. Az Államnak ebben a károkozásban ebben az esetben (is) erőteljesen megvalósul az a mögöttes felelőssége, ami alapján felelősnek mondható olyan szerződések felmondásából adódó árverések, végrehajtások és kényszer-értékesítések következményeként elszenvedett károkért, ami olyan szerződések alapján történt, ami semmis vagy éppen tisztességtelen.

Mint a pénzügyi szféra, mint pedig az állam részéről ebben a helyzetben közreműködő személyek szakmai és morális értelemben is bukott emberek. Amit tettek, és amit végig néztek, az alapján emelt fejjel nem járhatnak, és erőteljesen karcolgatják sok esetben a büntetőeljárás megindításának lehetőségét is. Nincs oka senkinek kételkedni abban, hogy közölük sokan meg is érdemelnék.

A bíróságon abban döntenek, amire hivatkoznak. Aki megvakul most abban a formában, hogy ész nélkül üldözi a devizát, az pont úgy fog járni, ahogy ma ítéltek. Ésszel, ha lehet…. szerintem. Mert egyébként ezek a szerződések érvényesen létre sem jöttek….
forrás: Hitelszövetség

Kapcsolódó cikkek

ÉLŐ: Dobrev Klárával a DK EP programjáról beszél

O.L.K.T.

Orbán kapja az ívet rendesen.

O.L.K.T.

Te tetted ezt Orbán Viktor!

O.L.K.T.