Durvát húzhattak Mészárosék a Mátrai Erőmű leadása előtt!

0

Veszteséges cégéből kilapátolták a pénzt, majd eladták az államnak…vagyis mi átlag emberek fizettük ki, hogy nekik még több legyen.

Szakértők szerint nem teljesen áll meg a lábán az a magyarázat, hogy a CO2-kvóták miatti növekvő veszteség áll a háttérben. Illetve nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk.

„Ha tényleg az államnak kell megvásárolnia a CO2-kvótákat, akkor az nagyon csúnya költségeket jelent az adófizetők számára” – mondja egy energiaszektorban otthonosan mozgó forrásunk.

A Narancs.hu-nak több, az ügyre rálátó forrás is azt állította, hogy Mészáros Lőrincék nemcsak a Mátrai Erőműt adták el az államnak, hanem a szén-dioxid-kvótáiktól vagy azok egy részétől is megválhattak a tőzsdén az átadás-átvétel előtt.

Az áram ára is emelkedett

A zsugorodó profitot – esetenként a veszteséget – Európa-szerte azzal indokolják a szénerőművek, hogy emelkedik a CO2 kibocsátását engedélyező szén-dioxid-kvóták ára, ami 2019-ben átlagosan tonnánként 24 euróra rúgott.

Múlt héten számolt be a hazai sajtó arról, hogy a Mátrai Erőmű 2019-ben 57 százalékos működésen termelt áramot, amit a vezetőség azzal magyarázott, hogy így próbálta meg a veszteségét csökkenteni: a hírek szerint így is 5,9 milliárd forintos mínuszt hozott össze tavaly az intézmény.

Magyarország egyetlen lignitalapú erőműve 4047 gigawattóra áramot értékesített, amíg egy évvel korábban 5319-et. Az áram egy részét a piacról vásárolta, majd továbbadta, de a saját termelése így alig több mint 3712 gigawattóra volt.

2018-at megelőzően a szén-dioxid-kvóták ára átlagosan 5 euró volt, ami valóban jóval kevesebb, mint a tavalyi átlag, a 24 euró. Ugyanakkor egy a Narancs.hu által megkeresett, az erőmű működését jól ismerő szakember szerint azt is figyelembe kell venni a kalkulációknál, hogy a CO2-kvótaárak emelkedésével a villamosáram ára is megnőtt tavaly. 2018 végén az Index írt egy átfogó cikket az árak robbanásáról, az Energiadiszkont pedig nemrégiben közölte, hogyan ingadozott tavaly az árfolyam: volt hogy 60 euró per megawattórára is felugrott.

Tehát a kvóták és az áram árát összevetve az jön ki, hogy nemcsak a kiadásaik nőttek a szénerőműveknek, hanem a bevételeik is. Nem mellesleg a Mátrai Erőműnek óriási kiadásai vannak évközben (ha a bánya nem termel egy tonna szenet sem, akkor is ki kell fizetni az alkalmazottak bérét, és karban kell tartani a berendezéseket), amit csakis az értékesített áram utáni nyereségből tud fedezni. Ezért forrásaink úgy vélik, a CO2-egységek árának növekedése önmagában nem ad megnyugtató magyarázat arra, hogy miért csökkentették a termelést a Mátrai Erőműben.

Nem tudni biztosan, éppen ki a tulajdonos

Hogy a Mátrai Erőmű jelenleg kinek a tulajdonában áll, nehéz a megjelent hírekből, bejelentésekből kihámozni.

Ez a Mészáros-féle vállalat 2019 december 23-án értesítette a tőzsdei partnereit, hogy megvált az erőműtől, ezzel szemben Orbán Viktor az év első kormányinfóján azt mondta: egy vagyonbecslő méri fel az értékét, amit majd nyilvánosságra hoznak. A 24.hu pedig múlt héten írt arról, hogy február 10-e hétfőn átadta az MVM-nek a Mészáros-cég az erőművet.

Osztalék után veszteség?

Mészáros Lőrincék 2017 végén tették rá a kezüket a tulajdonrész 73 százalékára 5,9 milliárd forintért, ami elég jutányos ár, ahhoz képest, hogy az értékét 8 milliárdra becsülték. 2019 februárjában 11,2 milliárd forint osztalék kifizetésére tett javaslatot az igazgatóság, a tulajdoni hányadok alapján az Opus pedig bő kétmilliárd forintot profitált.
Az ügy szempontjából kulcskérdés, hogy ki a tulajdonos, pontosan mikor és milyen feltételekkel veszi vagy vette át az állami cég az erőművet. Ugyanis neki kell bajlódnia a CO2-kvótákkal, amelyek – mint fentebb láttuk – nem kevés pénzbe kerülnek. Magyarán nem mindegy, hogy ezek árát az állam vagy egy magáncég állja.

Az Európai Unió kibocsátási-kereskedelmi rendszere (ETS) úgy működik, hogy a cégeknek ez Európai Energiatőzsdén (EEX) kell vásárolniuk maguknak kvótákat a termelésük biztosításához, hiszen ezek az egységek jogosítják fel a CO2-kibocsátásra, tehát a működésükre is. Ezekkel szabadon kereskedhetnek, éppúgy ahogyan a részvényekkel is lehet a tőzsdén.

Ha egy vállalatnak a termeléséhez képest túl sok van, akkor elad, ha kevés, vásárol, esetleg be is spájzolhat belőle, ha azzal számol, hogy a közeljövőben drágulni fog. Így olcsóbban tud adott esetben áramot termelni. De ha úgy dönt, akkor el is adhatja a kvótája egy részét, legfeljebb visszafogja az áramtermelését, vagy ha mégsem, egy idő után vásárolnia kell kvótákat.

Amivel jól is járhat, ha esnek az energiatőzsdén a kvótaárak, de jelentősen bukhat, ha időközben emelkedni kezdtek – ahogy ez a közelmúltban megtörtént. De úgy tudjuk, hogy az energiaszektorban lévő vállalatok stabilitási okokból nem szoktak a kvótákkal spekulálni, hacsak persze nem annyira alacsony azoknak az ára, hogy megéri beraktározni belőlük.

Már csak azért sem éri meg túlzottan az erőműveknek a spekuláció, mert decemberben zárniuk kell a kvótamérlegüket, majd az Európai Bizottság (EB) által megbízott auditcégek összegzik, hogy hány tonna CO2-t pöfékeltek. A következő év március végén pedig közlik velük, hogy mennyi szén-dioxid-kvótát kell leadniuk az EB számára, amit április 31-ig tehetnek meg a vállalatok.

A kibocsátási-kereskedelmi rendszer direktívájaértelmében ezek az egységek törlésre kerülnek. Ez azért fontos, mert ezzel a vállalatokat arra lehet ösztönözni, hogy ne spekuláljanak és csak annyi kvótát vásároljanak, amennyire szükségük van, nem mellesleg a CO2-kibocsátás is folyamatosan csökken EU-s szinten. (Az ETS-rendszerről az Európai Parlament oldalán olvashat részletesebben).

Esetünkben lényegi kérdés, hogy az állami MVM mennyi kvótával vette át Mészároséktól a Mátrai Erőművet.

Túladtak a kvótákon?

A Narancs.hu több forrásból úgy értesült, hogy az Opus Global az üzlet megkötése előtt értékesíthette a kvótaállományát a tőzsdén, amit egyébként törvény szerint megtehet: az egyik megkérdezett szakértő szerint ez olyan, mint amikor egy autót üres tankkal ad el a régi tulajdonosa az újnak.

Ettől függetlenül arról nincsenek információk, hogy az MVM ezt belekalkulálta-e a vételi árba vagy sem. Annyit tudunk, hogy minimum kétséges az a magyarázat, miszerint azért csökkentették a Mátrai Erőmű termelését, hogy ne nőjön a veszteség.

Továbbá úgy értesültünk, hogy napi 80 milliós mínusszal üzemel az erőmű, mert a forint romló árfolyama miatt drágábban vásárol vissza a kvótákat. (A napi veszteséges működésben benne van az is, hogy nagyjából 150 milliárdos rekultivációs költség terheli a Mátrai Erőművet, ami rendkívül rossz műszaki állapotban is van).

Az egyik informátorunk felhívta a figyelmünket arra is, hogy az unió tagállamai egy meghatározott mennyiségű ingyenes kvótát kioszthatnak a vállalatok között az energetikai szektor modernizációja érdekében. Birtokunkba jutott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) erre az opcióra megalkotott nemzeti kerete, amit úgy fogalmaztak meg, hogy főleg a Mátrai Erőműnek tesz lehetővé támogatást a jövőben.

Értesüléseink szerint ez nagy felháborodást keltett a piacon, mert más befektetők is élni kívántak volna ezzel a lehetőséggel. Forrásunk elmondta, ha a kormány kiírja az ingyen kvótákra vonatkozó pályázatot, és azt megnyeri a Mátrai Erőmű, akkor építeni fog egy gázos blokkot a társaság, aminek az üzemeltetése során kap majd ingyen kvótákat.

Zaciba vágták

Friss hír továbbá, hogy a Mátrai Erőmű megvétele előtt az MVM elzálogosította a naperőműveit: a Magyar Fejlesztési Bank 9,2 milliárd és 3,8 milliárd forintra jegyeztetett be zálogjogot az MVM ZG Solar Kft. olyan vagyontárgyakra, mint a paksi, visontai és felsőzsolcai napelemes erőmű, illetve több ingatlan. A bejegyzések még csak most jelentek meg a cégpapírokon, de még decemberben születtek – éppen azelőtt, hogy kiderült: Mészáros eladja erőművét az MVM-nek.

Összességében a jelek abba az irányba mutatnak, hogy mielőtt maga mögött hagyta az erőművet a Mészáros-cég, a kvótáit (vagy legalábbis annak egy részét) értékesíthette a tőzsdén, ami magyarázatot adhat a termelés csökkentésére.

Kérdés, hogy az MVM tudott-e az állítólagos kvótaeladásról, hiszen egy kisebb kft. esetében is több hónapos átvilágítás történik, nagyon furcsa lenne, ha a vagyonkezelő erről nem értesült volna, nem mellesleg a mostani tulajdonosváltozás előtt is volt tulajdonrésze a Mátrai Erőműben, tehát bele kellett látnia annak a működésébe.

Ettől függetlenül forrásunk felhívta rá a figyelmet, kvóta-kérdés csak egy kisebb szelete lehet a nagy üzletelésnek, ami viszont jól jellemzi a helyzetet: „Mészáros kivesz mindent, ami pénzé tehető, az állam pedig állja a cechet” – mondja.

Természetesen megkerestük az állami céget, azaz a vevőt és a Mészáros-féle vállalkozást is, de cikkünk megjelenéséig semmilyen választ nem kaptunk. Ha cikkünk megjelenése után mégis válaszolnak, kiegészítjük írásunkat.

Forrás: Szeretlek Egerszeg/facebook