Drága lett a hagyma, a krumpli, a zöldség . Nincs aki megtermelje a haveroknak szétosztott földeken…Fogjuk rá az időjárásra!

0

A mezőgazdaságnak négy igen nagy ellensége van: A TAVASZ, A NYÁR,AZ ŐSZ, MEG A TÉL. (és sok kártevője. Leginkább Orbán haverjai)

Drágább lett a burgonya, a vöröshagyma, a zöldség és szinte minden alap élelmiszer. Az ember ezzel a ténnyel naponta szembesül. Egy kiló burgonyáért 450 forintot is elkérnek a piacon és az üzletekben is, a vöröshagyma kilójáért pedig még ennél is többet fizet a vásárló. Jelentősen elmaradt a várttól tavaly a hazai burgonya- és vöröshagymatermés, és ez nagyban érezteti hatását a fogyasztói árakban megyénk üzleteiben, piacain. Nem egy helyen már 400-4500 forint a krumpli és 640 forint a vöröshagyma kilója. Az ilyenkor szokásos külföldi dömping is elmaradt, így az árak nem csökkennek. És nemcsak az árral van gondjuk a háziasszonyoknak, hanem a minőséggel is. Egy kiló burgonyának legalább a harmada a kukába kerül, mert amikor elkezdjük hámozni, belül fekete foltos a termék, mondta Horváth Gézáné, aki gyakorló háziasszonyként hol a piacon, hol a zöldségesnél vásárol. És a vöröshagyma, fokhagyma minősége is gondot okoz. A vöröshagymák közül sok a belül rothadt, ami kívülről nem látszik, a fokhagymagerezdek pedig szintén betegek, de ez csak akkor derül ki, amikor pucolni kezdi az ember.

Héder István tolnai burgonyatermesztő elmondta, az időjárás viszontagságai és a megfelelő vegyszerhatás hiánya miatt – utóbbinak az okát nem tudják – kevesebb és gyengébb minőségű burgonya termett megyénkben is. Mindenki igyekezett frissiben értékesíteni az áruját, hiszen az átvételi ár közel a duplája volt a 2017-esnek. H

Nemcsak a megyében, hanem országosan is kevesebb burgonya termett. Nem érte el hektáronként a 24 tonnát az átlaghozam az idén az optimális 40 tonnával szemben. Így hiába volt a magasabb felvásárlási ár, a termelők jó, ha fedezni tudták a kiadásaikat. Mint ismert, a megye egyetlen nagyobb burgonyás termőterülettel rendelkező szövetkezete a mözsi volt, sajnos így, múlt időben, mert már tavaly felszámolták ezt az ágazatukat a veszteségeik miatt.

Nemcsak hazánkban, de az unióban is gyenge volt a múlt évi termés. Németország a legnagyobb termesztő, idén azonban a német-lengyel síkságon hónapokig tartott az aszály és a forróság. Ennek a következménye, hogy itthon az ilyenkor szokásos külföldi olcsó burgonyadömping elmaradt az idén. Igaz ez a vöröshagymára is, mert kisebb a külföldi árualap. Ami pedig érkezik, jóval drágább a korábbiaknál. A hollandok és a németek sokkal korszerűbb tárolókapacitással rendelkeznek, így csak „csepegtetik” kivitelre a portékájukat, tesztelik, mennyivel emelhetik hetente az áraikat.

Nemcsak a burgonya és a vöröshagyma, de a sárgarépa, a petrezselyem, a zeller, a sütőtök, de még a savanyú káposzta is drágább lett a múlt évihez képest. A gyümölcsfélékről – alma, körte, dió, naspolya – nem is beszélve. A termelők azt mondták, részben a száraz időjárás tehet róla, de a szűkülő kínálat és nagyobb kereslet miatt plusz árat is tettek rá az árusok.

– Hazánk nem önellátó vöröshagymából és burgonyából sem, általában januárig tart ki a hazai, de a gyengébb termés miatt ez a legtöbb helyen október végére elfogyott – mondta Németh Istvánné szekszárdi kertész. Az országban a legtöbb burgonyát Csongrád, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében termesztik, ahonnan sok megyénkbeli üzletbe, piacra is szállítanak.
A szélsőséges időjárás sehol sem tett jót a termésnek, amit megéreznek a kereskedők és végső soron a fogyasztók is.