Dr. Sándor Zsuzsa bíró: Orbán, Kövér, Handó trió egy kificamított bagázs

Többször érzékelhetően döbbent csenddel fogadta Sándor Zsuzsa volt bírónő Kövér László egyes, a bírói függetlenség témájában a minap elhangzott mondatait. Az Országgyűlés elnöke a magyar bírói függetlenséget garantáló törvény elfogadásának 150. évfordulója alkalmából tartott konferencián, a Parlamentben mondott beszédet. Egy szakértőt kértünk arra, hogy értelmezze a helyenként feltünést keltő, sarkos, de nem igazán érthető mondatokat. Sándor Zsuzsa nem csak elméletben ismeri a jogot, bíróként a jog alkalmazásában is több évtizedes tapasztalattal rendelkezik. Íme a kövéri gondolatok értelmezése.

mindenféle kificamított államelméletekkel szemben a bírói kar nem külső tartozéka, hanem belső alkotóeleme az államnak, a bírói hatalom maga az államhatalom egyik megnyilvánulása, amelynek sorsában mindig osztozik.”

Sándor Zsuzsa: Ha egy szóval kell ezt értelmeznem, akkor azt mondanám, hogy marhaság.  A francia felvilágosodás óta szét kell választani a hatalmi ágakat; az államhatalom a parlament, a végrehajtó hatalom a kormány, a bírói hatalom pedig az, aminek mindkettőtől függetlennek kell lennie. Kövér több száz éve idejétmúlt megközelítése ostoba. Persze az kétségtelen, hogy a célja egyértelmű: a Fidesz hatalmának az érdekeit szolgálva be akarja darálni az utolsó viszonylag szabad láncszemet, a bíróságot. Ennek számos jele volt már eddig is, de az új, hogy most elkezdtek mellé gyártani egy – egyébként elfogadhatatlan – ideológiát. Mert eddig is mindent elkövettek annak érdekében, hogy a bíróságok ne legyenek függetlenek, de nem fogalmazták még így meg. A közigazgatási bíróságok felállításában például egyértelműen testet ölt a szándék – annak már a legfőbb főnöke is a kormány – ellenőrizhetetlen hatalommal felruházott – tagja, a szaktárca helyezi oda a bírákat, mégpedig zömmel hivatalnokokat a közigazgatásból, akik nem igazán a függetlenségükről ismertek, hiszen nem is úgy szocializálódtak, nekik eddig az volt a feladatuk, hogy utasításokat hajtsanak végre. Kövér ezzel a megfogalmazással elért egy mélypontot – bár, ki tudja, nincs-e még lejjebb.

„A bírói hatalom nem lehet független az államtól, hiszen maga is része annak, sem az igazságtól, hiszen annak szolgálatára létezik.”

Sándor Zsuzsa: Az államtól természetesen nem független a bírói hatalom, csak az államhatalomtól. Természetesenaz állam része, az állam is hozza létre, de egy demokratikus országban az államhatalom csak annyiban befolyásolja az igazságszolgáltatást, hogy meghozza a törvényeket, de ezen túl a bíróságok teljesen függetlenek. A bírói döntésekbe, a bíróság belső ügyeibe a parlament nem szólhat bele. Ezt jelenti a hatalmi ágak szétválasztása. Ami pedig a mondat második felét, az igazság szolgálatát illeti: hangzatos a megfogalmazás, de nem igaz! A bíróság ugyanis a jogot szolgálja, s ha jók a törvények és függetlenek a bíróságok, akkor optimális esetben a jogszolgáltatás egybeesik, de legalábbis közel került egymáshoz az igazságszolgáltatással. De a bírónak nem dolga, hogy valamifajta szubjektív igazságot szolgáltasson, hanem az, hogy a törvényeket alkalmazza.

Jogalkotói mulasztást történt, amikor nem szabályoztuk pontosan, hogy a bíróságok kinek vagy minek a nevében hirdetnek ítéletet. „Elvi éllel kijelenthetjük, hogy az eljáró bíróságok csakis a magyar állam vagy az Alaptörvény szerint Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét megtestesítő Szent Korona nevében hozhatják meg ítéleteiket.”

Sándor Zsuzsa: ez annyiban nem hülyeség, hogy a rendszerváltásig a bíró felállt és ítéletet hirdetett a Népköztársaság nevében; a rendszerváltás után (egészen az ország köztársasági formáját elvető, az országot Magyarországként aposztrofáló) Alaptörvény hatályba lépéséig a Köztársaság nevében. Utána azonban zűrzavar támadt, nem tudtuk, kinek a nevében hirdetünk ítéletet, tehát valóban ki lehetne találni, hogy a bíró kinek, minek a nevében hirdeti ki az ítéletet – például a bíróság vagy az ország nevében. De az agyrém, amit Kövér most akar – egyszerűen nevetséges, hogy a 21. században egy magyar bíróság a Szent Koronára hivatkozzon. Ez olyan anakronisztikus, hogy nem lehet jelzőkkel illetni! Ezzel az erővel visszamehetünk az ősrégi „szemet szemért, fogat fogért” gyakorlathoz, s levághatjuk a tolvajok kezét.

A törvényeknek van értéktartalmuk, amely végső soron a lelkiismeretben gyökeredzik, és ettől sem a jog alkotója, sem a jog alkalmazója nem vonatkoztathat el. „Ezért korunk jogászainak és politikusainak változatlanul maguknak kell eldönteniük, milyen értékek védelmére kelnek, kinek az oldalára állnak: az államot védők és építők vagy az államot támadók és rombolók oldalára?”

Sándor Zsuzsa: Ez már olyan mértékű blődség, amit nem is tudok értelmezni. A törvény az törvény, van egy szövege és egy értelmezése (ez utóbbit általában a bírói gyakorlat dolgozza ki), de hogy kinek, milyen a lelkiismerete, s az hogyan tükröződik az ítéletben? Ezt csak egyetlen aspektus mentén lehet értelmezni: amikor a bíró ítéletet hoz, akkor szem előtt kell tartania a törvényt, a bizonyítékokat és a saját lelkiismeretét. Ami pedig azt illeti, hogy kinek, minek az oldalára állnak: egy bírónak semmilyen oldalra nem kell, sőt, nem is szabad állnia! Döntenie kell, mégpedig – ezt nem árt hangsúlyozni –a törvény, a bizonyítékok, a tárgyaláson szerzett tapasztalatai és saját lelkiismerete alapján! A legnagyobb baj, ha a bíró bármilyen oldalra ál. A bíró középen ül és eszerint ítélkezik. Ha a törvény jó, a tisztességes bíró jó ítéletet fog hozni, ha rossz a törvény, akkor rosszat, vagy keresi az utat a törvény megváltoztatására, például az Alkotmánybírósághoz fordul.

És a ráadás:

Az MTI tudósításában olvashatunk arról is, hogy a fórum előtt sajtótájékoztatót tartott Darák Péter, a Kúria elnöke, aki a többi között azt is mondta, hogy „a magyar bírói függetlenség 99 százalékos, és csak azért nem mond 100 százalékot, mert azt nem illik”.

Sándor Zsuzsa: Személy szerint úgy gondolom, hogy a bíróság maga már nem független. A bíróság, a Handó Tünde vezette hivatallal az élén már nem tud független lenni. De Hál’ Istennek a bírók között vannak szép számmal függetlenek, olyanok, akik nem állnak sem jobbra, sem balra, egyszerűen csak tisztességesen teszik a dolgukat.

Szerző: N. Vadász Zsuzsa

Kapcsolódó cikkek

Ez már tényleg hihetetlen!

H Miklós

A nacionalizmus háborúhoz vezet

O.L.K.T.

Egyre több szavazóját veszti el a Fidesz – Süllyed az a hajó Viktor, egyre nagyobb a lék!

Rubóczki Tamás