Deutsche Welle: Orbán provokálja az EU-t, csak nehogy sírás legyen a vége!

A korábban „keleti nyitásként” ismert politika azonban messze túlmegy a reálpolitika keretein – állapítja meg az Erdogan török elnök látogatása kapcsán a Deutsche Welle-ben megjelent írás. Orbán provokálni is akarja az EU-t, egyrészt az EU éles bírálatával, másrészt a tekintélyelvű vezetők felé mutatott, részben alázatos hódolattal. Ám célja az is, hogy hálózatot építsen ki magának az antiliberális erők körében, és jelentős európai politikusnak mutassa magát.

Orbán Viktor a politikai preferenciáival kapcsolatban nem hagy kétséget: csodálja az erős, tekintélyelvű vezetőket. Oroszországban, Kínában, Törökországban és Szingapúrban olyan sikermodelleket lát, amelyekről Magyarországnak példát kell vennie, és minden más európai vezetőnél szorosabb, barátibb kapcsolatokat tart fenn vitatott politikusokkal.

Putyin orosz elnök múlt heti látogatása után ezen a héten, csütörtökön az az Erdogan török államfő vizitált Budapesten, akihez Orbánt régi baráti kapcsolat fűz. A látogatás legfontosabb szempontja magyar részről alighanem az, hogy Orbán politikai jelzést akart küldeni az EU-nak.

Mindenesetre már a 2015-ös menekültválság óta Orbán mindig világossá tette, hogy szilárdan Erdogan mellett áll, szükség esetén az egész EU-val szemben is – írta a szerző. Felsorolta Orbán Viktor vonatkozó állásfoglalásait, egészen odáig, hogy néhány hete megvétózta az Erdogant figyelmeztető uniós nyilatkozat elfogadását. Ezt Orbán azzal indokolja, hogy Ankara Európa legfontosabb partnere a menekültválság kezelésében és az iszlám terrorizmus elleni harcban.

Budapest jelenlegi politikai doktrínája úgy szól, hogy az ország ezer éve három pólus – Berlin, Moszkva és Isztambul – övezetében van, és ezekkel különösen gondosan kell ápolni a kapcsolatokat. Miközben azonban a Berlinhez fűződő viszony az utóbbi időben hűvös, a Moszkvához fűződő baráti, de pragmatikus, az Orbán és Erdogan közötti kapcsolatot szívélyesnek lehet nevezni. A két ország régóta igyekszik növelni a kétoldalú külkereskedelmi forgalmát, de ezt csak a Török áramlat gázvezeték üzembe helyezésével, valamint fegyverüzletekkel tudja elérni.

A cikk is felhívta a figyelmet Orán személyes gazdasági érdekeire, az Adnan Polathoz fűződő barátságára, akinek alighanem szerepe volt az Orbán és Erdogan közeledésben is.

A korábban „keleti nyitásként” ismert politika azonban messze túlmegy a reálpolitika keretein. A magyar miniszterelnök provokál: egyrészt az EU éles bírálatával, másrészt a tekintélyelvű vezetők felé mutatott, részben alázatos hódolattal. Ezekben az esetekben Orbán számra a „magyar nemzeti érdekeken” túl az is a cél, hogy hálózatot építsen ki magának az antiliberális erők körében, és jelentős európai politikusnak mutassa magát.

A szerző Krekó Pétert idézte, aki mindezt „hídfő-politikának” nevezte, azzal, hogy Orbán a Kelet és Nyugat közötti közvetítő szerepében látja magát. „Ez a politika néha abszurd vonásokat is ölt: Orbán az utóbbi időben többször is hangsúlyozta, hogy a magyarok felmenői a hun-türk népek, és a magyar nyelv a türk nyelvekkel rokon. A komoly akadémikusok erre csak a szemüket dörzsölik: a magyarok eredete a történelem homályába vész, és a magyar és a türk nyelv közötti rokonságot megcáfoltnak tekintik” – írta a szerző.

Via: dw.com, AFP, olkt.hu

Kapcsolódó cikkek

olkt.hu: A nap legfontosabb hírei röviden (16. rész)

O.L.K.T.

Szijjártó bizonyítékot vár

O.L.K.T.

Durvul a helyzet az audis sztrájknál!

Rubóczki Tamás
Téged is érdekelnek a friss információk? Mi történt az országban, a világon?

Téged is érdekelnek a friss információk? Mi történt az országban, a világon?

Elküldjük neked heti rendszerességgel a legolvasottabb híreket és információkat, hogy ne maradj le semmi fontosról!

Sikeresen feliratkoztál!