Dajcs Tomi és az a csúnya OLAF!

A tegnap megjelent friss OLAF-jelentés szerint Magyarországgal fizettetné vissza a legtöbb uniós pénzt a szervezet, ugyanis az országnak 2014-2018 közt kifizetett kohéziós pénzek felhasználásának 4 százalékát problémásnak tartja. Deutsch Tamás ma közölte: a szocialista és liberális kormányok korrupciós ügye vastagon hozzájárul az OLAF jelentésében fogalt ajánlásokhoz.

A kedden bemutatott jelentés szerint Magyarország negatív rekordot döntött, a 28 EU tagállam közül innen kellene a legnagyobb arányú EU-s forrást visszakérni.

A szocialisták és a liberálisok kormányának 2010 előtti korrupciós ügye az, ami vastagon hozzájárul ahhoz, hogy az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) éves jelentésében Magyarországra vonatkozóan még mindig magas pénzügyi következményekkel járó ajánlást fogalmazott meg

– jelentette ki Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő Brüsszelben, magyar újságíróknak nyilatkozva szerdán.

A képviselő az Európai Parlamentben (EP) adott nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy ellenzéki magyar EP-képviselők a jelentés kapcsán “megszokott módon az igazságról és a lényegről elfelejtették tájékoztatni a nyilvánosságot”.

Kiemelte, a 2010 előtti korrupciós ügyek között Magyarország történetében ugyanis a legnagyobb ilyen ügy a budapesti 4-es metró korrupciós ügye az, amely hozzájárul ahhoz, hogy ilyen adatok szerepelhetnek a jelentésben.

Ez az egészen pártját ritkító, példátlan korrupciós ügy, amelyben szocialista kormányzat és liberális budapesti városvezetés egyaránt érintett, amelyben a szálak egészen Medgyessy Péter volt kormányfőig és Demszky Gábor korábbi főpolgármesterig vezetnek – húzta alá.

“A pénzt a maguk javára költötték el, a korrupciós ügy következményeivel azonban az őket 2010-től követő kormánynak kell szembenéznie”

– fogalmazott.

Ezekhez a súlyos pénzügyi következményekhez kapcsolódó politikai felelősség egyértelműen a szocialista kormány, és a Demszky Gábor irányítása alatt működő liberális budapesti városvezetést érinti – húzta alá.

A politikus közölte, a kormány megtette azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik, ha tényleges pénzügyi következményei lesznek az OLAF ajánlásának, az azokkal kapcsolatos helytállás azokat a cégeket érintse, amelyek szabálytalan és korrupt intézkedéseit az uniós vizsgálat feltárta, ne pedig a magyar adófizetőket.

Hozzátette, kampányidőszakban az OLAF más brüsszeli intézményekhez hasonlóan közvetlenül avatkozik be a magyarországi választási kampányba, segítve a magyar baloldali ellenzéket.

Azzal kapcsolatban, hogy tavaly Magyarországról 33 bejelentést regisztráltak feltételezett csalásokra vonatkozóan, a fideszes képviselő kiemelte, ezen feljelentések döntő részét az ellenzéki pártok, azok politikusai, vagy politikai aktivistái nyújtották be az OLAF-hoz.

Azok beszélnek állítólagos korrupcióról, akik nyakig érintettek az Altus-, vagy a Szeviép-botrányokban, illetve olyan párt képviselője, amely még annak sem tudott eleget tenni, hogy a parlamenti választásokhoz nyújtott állami költségvetési támogatásokkal határidőre tudjon elszámolni – tette hozzá.

A képviselő kiemelte, szinte valamennyi lényeges, Magyarországra vonatkozó adat OLAF korábbi években közzétett jelentésében foglaltakhoz képest kedvezőbb lett. Az unióban 2018 folyamán a legtöbb OLAF-vizsgálatot Magyarországon zárták le, a 2017-es 10 helyett 9-re került sor, amely szintén kedvező változást jelent.

A múlt évek adatait vizsgálva kitűnik, hogy 2016-ban a Magyarországnak járó uniós támogatás mintegy 4,16 százalékát érintette az OLAF azon ajánlása, amely a pénzek felhasználása során tapasztalt szabálytalanságok okán ezen forrásokat vissza kellene fizetni. Ez a mutató 2017-ben 3,92 százalékra csökkent, míg tavaly 3,84 százalékra zsugorodott – hangsúlyozta Deutsch Tamás.
Az OLAF kedden tette közzé 2018-ra vonatkozó éves jelentését, amely szerint a hivatal uniós szinten csaknem 170 vizsgálatot folytatott le, és ezek alapján több mint 370 millió euró (nagyjából 122 milliárd forint) visszafizettetésére tett javaslatot.

Az értékelés szerint a lezárt 167 vizsgálat nyomán 256 ajánlást adtak ki az illetékes közösségi és tagállami hatóságok számára. A szervezet ezen időszakban 1259 előzetes elemzés alapján 219 új eljárást indított.

A szervezet a legszembetűnőbb tendenciákat is elemezte. Mint írták, elterjedt a színlelt vállalatok alapítása és a hamis üzleti tranzakciók álcázása, gyakoriak a csalások a mezőgazdasági termékek promóciója kapcsán, amelynek során a pénzt gyakran harmadik országokon keresztül mossák tisztára, illetve számos példa van nemzetközi bűnözői struktúrák vámcsalásaira is.
Egy évvel korábban, 2017-ben az EU csalás elleni hivatala rekordnagyságú összeget, körülbelül 3,1 milliárd eurót utaltatott vissza.

Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkek

A bábszínházzá silányított parlamentbe akarja zárni a Fidesz az ellenzéket

O.L.K.T.

Dávid Ferenc: “A szó veszélyes fegyver!”

Rubóczki Tamás

A Fidesz pártcsaládja az EU-ban : “Orbán Viktor EU-s szövetségesei szerint is a Fidesz kampánya hazug és megtévesztő”

O.L.K.T.