Budapesten legyőzhető a Fidesz.

Az ellenzék előválasztással keresi Tarlós István főpolgármester esélyes kihívóját, nyáron Karácsony Gergely (az MSZP–P, a DK és a Szolidaritás támogatja) és Puzsér Róbert (mögötte az LMP és a Jobbik) csap össze. A Momentum az előválasztást támogatja, nem az egyes jelölteket.

A kerületekben azonban már formálódik egyfajta együttműködés, Újpesten egy ex-KDNP-s jelöltet állít az ellenzéki összefogás, Szalma Botondot. A jelöltet nyíltan támogatja az MSZP, a Jobbik, a DK, az LMP, a Momentum és a Párbeszéd.

Újbudán, azaz a XI. kerületben is megállapodott az ellenzék, a DK országgyűlési képviselője, László Imre az, akit immár az MSZP, a Párbeszéd és a Momentum is támogat, de bízik az LMP és a Jobbik későbbi támogatásában is. Terézvárosban is formálódik az együttműködés, ott a momentumos Soproni Tamás lehet a befutó, de hallani arról, hogy Ferencvárosban, Kőbányán és több más kerületben is mozgolódnak az egységes fellépés érdekében az ellenzék pártjai.

A Republikon Intézet elemzésében azt vizsgálta, hány kerületet tud megnyerni az ellenzék az őszi önkormányzati választásokon, és melyek ezek.

Ugyanis – ahogy írják –

„Budapesten az ellenzéki győzelemhez nem elég megnyerni a főpolgármester-választást, a Fővárosi Közgyűlésben csak úgy lesz ellenzéki többség, ha a kerületek nagyobb hányadában is ellenzéki jelölt győz.”

Hozzáteszik, hogy az elmúlt évek parlamenti és önkormányzati választásai, valamint a közvélemény-kutatások eredményei alapján a budapesti kerületekben győzhetnek az ellenzéki polgármester-jelöltek, ez azonban nagyban függ attól is, hogy az ellenzéki együttműködésben hány ellenzéki párt vesz részt.

Az intézet szerint míg a budai hegyvidéki kerületekben és a belvárosban nehezebb az ellenzék feladata, a győzelemhez szélesebb körű együttműködésre van szükség, addig több pesti kerületben – például a XIII. vagy a XIV. kerületben, ahol most is ellenzéki polgármester van hivatalban – egyértelműen az ellenzéknek áll a zászló. Azonban szem előtt kell tartani azt is, hogy a Fidesz az áprilisi országgyűlési választáson a jobboldalinak sorolt I. vagy V. kerületben is csak 43, illetve 42 százalékot szerzett.

A Republikon alapállítása az:

a 2019-es önkormányzati választásokon Budapesten legyőzhető a Fidesz: mind a főpolgármesteri, mind a kerületi polgármesteri versenyeket megnyerheti az ellenzék.

Ugyanis a tavalyi országgyűlési választáson a Fidesz egyik kerületben sem szerzett abszolút többséget – legerősebb kerületében is csak 43 százalékot ért el, és mindössze 6 kerületben ért el 40 százaléknál jobb eredményt –, továbbá általában is igaz, hogy

a kormánypártok gyengébbek a fővárosban, mint országosan.
A kerületi választásoknak azért van a kerületeken is túlmutató jelentősége, mert a Fővárosi Közgyűlés 33 tagjából 23-at a kerületi polgármesterek adnak, azaz a közgyűlési többség tulajdonképpen a kerületi polgármester-választásokon dől el.)

Az intézet szerint első ránézésre úgy tűnhet, egy teljes, a Jobbikot is felölelő koordináció tűnik ideálisnak, azonban mélyebben vizsgálva a pártok szavazóinak viselkedését, nem egyértelmű a helyzet. (Hasonló megállapításra jutott korábban a Závecz Research is, bár ők csak a főpolgármesteri pozíciót vizsgálták.) Mivel Budapesten jóval az országos átlag alatti a Jobbik népszerűsége, és saját jobbikos főpolgármester-jelölt hiányában a szimpatizánsok egy része a balliberális jelölt helyett feltehetően inkább Tarlósra szavazna, a Republikon kalkulációja szerint a fővárosban egy

csak baloldali, liberális pártok között létrejövő együttműködéssel is komoly siker érhető el.

Az elemzőintézet három kategóriába sorolta a kerületeket:

Az ellenzék számára esélyes kerületek, melyből összességében 11-et azonosítottak be. Ezek olyan pesti kerületek, melyek egy részében most is ellenzéki polgármester van hivatalban, például a hagyományosan baloldalinak számító XIII. (Tóth József) vagy XIV. kerület (Karácsony Gergely, bár ő főpolgármesternek indulna, helyét a kerületben Tóth Csaba szocialista politikus venné át a hírek szerint), de ide soroltták a belvárosi VI. és VII. kerületet is. (Megjegyzés: a Republikon az esélyes kerületek közé sorolja a XXIII. kerületet is, ahol most a Civil Szervezetek színeiben nyertes Geiger Ferenc a polgármester, de ő bejelentette nemrég, hogy nem indul ősszel.)

A billegő kerületek, ahol a kormánypártnak és az ellenzéknek egyaránt megvan az esélye a győzelemre: a II., III., IV., VIII., X., XI., és a XXII. kerület. Ezek a kerületek igencsak eltérnek egymástól, a győzelemhez differenciált stratégiára van szükség.

Az ellenzék számára nehezen nyerhető kerületek a konzervatívabb budai és belvárosi I., V. és XII. kerületek, de ide sorolható a XVI. és a XVII. kerület is.

Ráadásul ha kialakul az „egy az egy ellen” Tarlós és egy közös ellenzéki főpolgármester-jelölt között, az még szorosabbá teheti a versenyt a kerületekben is, sokkal inkább egy

Fideszről és Orbán Viktorról szóló „népszavazássá” alakulhat így a kerületi voksolás.

„Látni kell azt is, hogy az esélyek nagyban függnek attól is, milyen széles lesz végül az együttműködés: minél átfogóbb az együttműködés, annál nagyobb az esély a győzelemre a nehezen nyerhető kerületekben is, míg egy kevesebb pártot felölelő koordináció esetén az általunk nehezen nyerhetőnek besorolt kerületekben valóban különlegesen jó jelölt, kampány kell a győzelemhez” – állítja a Republikon.

Az ellenzéki együttműködés azonban több tényezőn múlik:

Az egyik legfontosabb az ellenzéken belüli budapesti erőviszonyok felmérése. Ezt azonban nem lehet pusztán egyetlen választás eredményei alapján meghatározni: a tavaly áprilisi parlamenti választás eredményein túl figyelembe kell venni a legutóbbi önkormányzati választás kerületi eredményeit is. „De nem szabad figyelmen kívül hagyni az elmúlt időszak közvélemény-kutatási eredményeit, valamint a kerületek jellegzetességéről való ismereteket sem” – írják.

A jelöltek figyelembevétele is fontos szempont, ugyanis az önkormányzati választások sokkal inkább szólnak a személyekről, az egyes jelöltek és pártjaik népszerűsége nem feltétlenül azonos: egy adott kerületben hosszú ideje aktív helyi politikus, hivatalban lévő polgármester támogatottsága sokkal magasabb lehet, mint az általa képviselt párté.

Végül: minél több párt lesz tagja az ellenzéki koordinációnak, annál több részre kell elosztani a 23 budapesti kerületet, így értelemszerűen annál kevesebb kerület jut egy pártra.
Hiába álltak ki az ellenzék pártjai a lehető legszélesebb együttműködés mellett, a Republikon most végigveszi elemzésében, melyik formáció mit jelenthet:

MSZP–Párbeszéd–DK: Amennyiben az ellenzéki együttműködésben csak a 2018-as országgyűlési választáson már közösen induló MSZP és Párbeszéd, valamint a főpolgármesteri előválasztásban részt vevő, de jelöltet nem állító DK vesz részt, akkor az MSZP–Párbeszéd-pártszövetség 15, a Demokratikus Koalíció pedig 8 kerületben állíthat jelöltet.

MSZP–Párbeszéd–DK–Momentum: Ha az együttműködés kiegészül a budapesti olimpiáról szóló népszavazási kezdeményezéssel a fővárosban látványos eredményt elért Momentummal, az MSZP–Párbeszéd 12, a DK 7, a Momentum pedig 4 kerületben lehet közös jelöltet állító párt.

MSZP–Párbeszéd–DK–Momentum–LMP: Ebben az esetben az MSZP–Párbeszéd 11, a DK 6, a Momentum és az LMP pedig 3-3 kerületben állíthat jelöltet.

MSZP–Párbeszéd–DK–Momentum–LMP–Jobbik: A legszélesebb együttműködési formában az MSZP–Párbeszéd 9, a DK 5, míg a Momentum, az LMP és a Jobbik 3-3 kerületre számíthat.

A nagyvárosok között is több olyan van, ahol nyerhet az ellenzék

Szintén a Republikon Intézet alapján számoltunk be néhány hete arról, hogy a 23 megyei jogú városból 12 megyei jogú városban egy jobboldali jelöltnek van nagyobb esélye a kormánypárti jelölt legyőzésére, 11 városban egy baloldali, liberális polgármesterjelöltnek van nagyobb esélye a győzelemre. Az intézet az ellenzék számára nehezen nyerhető városok közé sorolta Debrecent, Győrt, Kecskemétet, Sopront, Székesfehérvárt és Zalaegerszeget, billegő város lett Békéscsaba, Eger, Érd, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Szekszárd, Szombathely és Veszprém, míg az ellenzék számára esélyes Dunaújváros, Miskolc, Pécs, Salgótarján, Szeged, Szolnok és Tatabánya.

Forrás Hvg https://m.hvg.hu/itthon/20190326_budapesten_legyozheto_a_fidesz

Kapcsolódó cikkek

Németh rezsi Szilárdhoz megy a végrehajtó.

H Miklós

Van ennél lejjebb Kásler? Ti tényleg ekkora állatok vagytok?

Rubóczki Tamás

Virágot vitt Göncz Árpád sírjára a szlovák köztársasági elnök Zuzana Caputova

O.L.K.T.