Budaházy Edda ma hozott-e világra magyart?

0

Drága Igaz Magyar Véreim!
Okkal nem volt poszt az elmúlt napokban. Sokat gondolkodtam magamról, meg az oldalról (na ez nem azt jelenti, hogy az életemet félredobva a sarokban kuporogva 0-24-ben csak agyaltam…) Rengeteg témát szolgáltat nekünk a magyar valóság. Millió téma jön szembe. És ma reggel láttam egy nőt(?) EDDA (művek) pulóverben! 2018-ban még mindig fel mer venni egy felnőtt ember EDDA művek pulóvert. (Persze gyerekként én is szerettem az EDDA zenéjét, mielőtt Attis el nem kezdett a megbolondulás ösvényén járni. És ki ne énekelte volna torka szakadtából egy ittas estén a kört, vagy a hűtlent… nem is ez a lényeg…) Ez a pulcsi arra késztetett, hogy szóljak az igazi hungaropannon szülőgépezethez, az én véreimhez, az EDDÁSOKHOZ, hiszen “egy ez a tábor és egy ez a szív”.

Szóval gondolkodtam. Hogy meddig fogom tudni csinálni ezt az oldalt. Van-e célom ezzel, vagy csak öncélúan kiírom magamból a magyar hétköznapok generálta feszkót? Ugyanis a napokban megkaptam egy fb-s vitában, hogy túlságosan radikalizálódtam és egy elvakult vérliberális lett belőlem, aki nem is akarja látni az igazságot, és nem vagyok hajlandó elfogadni más igazát, csak a sajátomat hajtom. Természetesen ez nem igaz. Ez valójában úgy van, ahogy én mondom. (viccelek…)
Magamról nem igazán megéltem még, és ez így is marad. Nem azért mert nem merem felvállalni magamat. Nem akarom. És ez nagyon nagy különbség, hiszen nem lényeg, hogy ki van az oldal mögött. (Sokan, akinek az írásából látszik is, hogy nem buta emberek… még mindig azt hiszik, hogy edda írja ezeket a posztokat. És napi szinten érkezik eddának(!) több levél… -_- gratulálok.)
Nos be kell látnom, valóban elszalad velem a ló néha, és sokszor vezérelnek az érzelmeim. Miért? Nem azért mert gyűlölöm a kormányt. Hanem mert szeretem a hazámat, és ezért gyűlölöm a kormányt.

Korábban beszéltem arról, hogy el kell fogadnunk, hogy minden változik. Így a nézetek, a felfogás az érzelmek és minden más is. Folyamatosan belefutunk abba, hogy annó nem ilyen volt viktoriÁNIUSZ császár és nem ilyen folt a fityesz. Nos változtak. Ezzel nem is lenne gond. Csak anno nem erre fizettünk be. Adott volt egy öszödi beszédes gyurcsány, aki szart se csinált 4 év alatt, csak autópályákat épített (állítólag) (de annak legalább volna haszna, nem úgy mint a stadionoknak… na mindegy, ne kalandozzunk el)
Aztán kaptunk egy bajnait, akit nem is kértünk. Azt kívántuk, hogy bárki jöjjön, csak tűnjön el ez a bohóc brigád. Jöttek vikuszék, nyertek aztán elkezdett változni az ország. Elsőre még örültünk. Végre eltűnt ez a félkegyelmű fletó és végre történnek dolgok. Aztán egyre csak történtek és történtek és elkezdett kikerekedni a szemünk, hogy “nanananana, mi nem erre fizetünk be” (És vélhetően ugyan ez lett volna, ha valami csoda folytán tavasszal a jobbik nyer… Vonából szépen előbújt volna egy éven belül a náci, aztán csak pislogtunk vo(l)na)

Na de, hogy témánál maradjuk: azért vagyok hajlamos az érzelmeim által vezérelve elvakulni, mert a vezír már olyan messze jár attól, ahonnan indult, hogy már azt sem tudjuk, hol kezdődik a fasz, amit ledugtak a torkunkon. Olyan szinten van megvezetve a nép, olyan szintű gyűlölet van építve az agyakba, hogy az már tarthatatlan.
Az emberek rasszista vicceken nevetnek, (ami ugyan mindig volt) de nem egészséges.
Olyan dolgokat engednek meg az emberek maguknak, amelyek alapból szembe mennek az emberiség és az emberség általános jó ízlésével és szemen köpik azt.

A történelem számtalan példával áll elénk, hogy megmutassa együtt kell megtanulnunk élni, nem egy diktátor vezetésével. Nézzük meg az ókori Görögöket, Rómát, Egyiptomot, vagy később Attilát, Dzsingisz Kánt, Napoleont, Hitlert, Sztálint, Bin Ladent vagy napjainkabn kimdzsongunt. Soha semmi nem tartott örökké, és soha egyetlen nagy uralkodó erőszakra, épülő félelemkeltő uralkodása nem végződött happy end-del… Öngyilkosság, apagyilkosság stb… Szép karrier. És ez a gyökér vikci is ezen az úton halad. (Bár nem hiszem, hogy récsöl fogja leszúrni tőrrel… )

Igazán megpóbálhatnánk egyszer izmusok nélkül. Szeretetben, békében. Tudom, hogy baromira utópisztikus, de olyan jó volna, ha így nevelnénk a gyermekeinket, erre törekednénk… Persze, ha pesszimistán nézzük, a földön az utolsó két ember is háborúzni fog.
Az biztos, hogy most nagyon rossz irányba haladunk, és ebből jó nem fog kisülni.

Na ezért vagyok hajlamos véresen komolyan venni a dolgokat, és ezért nem tudok nevetni sokszor a liberál-ellenes poénokon úgy, mint amikor a rendőr nevet a rendőr viccen, vagy a szőke a szőkenős’ viccen (már, ha megértik) a zsidó a zsidó viccen és így tovább…

Hamarosan majd nevetünk is drága véreim, de ez ma megint egy kicsit komorabb poszt lett, mert kénytelen vagyok néha ilyet is… Kikívánkozik.

De Edda egész idáig nem szült még egy tengerimalacot sem…

Forrás: Ismeretlen szerző/facebook