Botrány: Az Orbán családnak dolgozó ügyvédi iroda számláját is az adófizetők állják, nem csak az Eliosét!

Az Orbán család jogi ügyeit intéző ügyvédi irodának sem kéri a magyar kormány az uniós támogatást – tudta meg a 24.hu. A tisztes magyar adófizetők állják a cechet.

Negyedrészben a magyar kormány is elismerte, hogy az Orbán Viktor családjáig érő Elios-ügyben helye van az uniós támogatásmegvonásnak. Legalábbis a  tárgyalásokon a 24.hu információja szerint eredetileg 25 százalékos büntetést vállalt volna be a magyar fél, de ezt az ajánlatot nem fogadta el az Európai Bizottság. Ragaszkodott a teljes összeg, a 43,7 millió eurós (jelenlegi árfolyamon durván 13,9 milliárd forintos) támogatás megvonásához. Ezt javasolta ugyanis az OLAF, az unió csalás elleni hivatala.

Mint tavalyi cikksorozatunkban bemutattuk, a korábban a miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekeltségében álló Elios Innovatív Energetikai Zrt. közvilágítási beruházások sorát nyerte el, és a tarolás körülményeit vizsgálva az OLAF különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúját állapította meg. Azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy a szűrőn fennakadt 35 projektre ne utaljon egyetlen eurót se az uniós polgárok adójából. Ugyanakkor a magyar hatóságoknak is megküldte a vádirattal felérő jelentését, és kérte az ügy kivizsgálását.

Az OLAF ennyit tehet, de a büntetőjogi procedúrát az adott országnak kell végigvinnie, ha akarja. Magyarország nem akarta: ugyan Polt Péter legfőbb ügyész tavaly év elején vizsgálatot rendelt el, de novemberre kiderült, hogy a magyar nyomozóhatóság nem találta bűncselekmény nyomát, akármilyen részletesen taglalta is az OLAF a kiépített csalási szisztémát és annak összefonódó szereplőit. Meg is nevezte a gyanúja szerinti csalás szervezőit, cégeket és személyeket, a központi figurák között Tiborcz Istvánt és üzlettársát, Hamar Endrét is említve. Az OLAF azt kérte, a magyar hatóságok vizsgálják meg, valóban szervezett bűncselekmény történt-e. Ha a válasz igen, akkor a fő szervezők öttől tíz évig terjedő börtönbüntetést is kaphattak volna.

A magyar kormány más utat választott. Először Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője írta meg a blogján, hogy a kormány lezárta az ügyet, úgy döntött, nem küld számlát, vagyis nem kéri Brüsszeltől az Elios-projektekre szánt támogatás kifizetését. Ezzel megszűnik a vita, az Elios-tulajokat nem éri bántódás, a magyar költségvetésből, azaz az adófizetők pénzéből pedig kifizetik a cechet. Minden állampolgár, csecsemőtől az aggastyánig, nagyjából 1400 forinttal járul hozzá a vircsafthoz. Ezért is nyilatkozhatta Ingeborg Grassle, az EP költségvetési ellenőrzési bizottságának elnöke az Indexnek, hogy a kormány lépése „egy bölcs döntés, amely az EU problémáját megoldja, de a magyar adófizetőkét nem”.

Pedig elméletileg

arra is lenne mód, hogy ne a magyar adófizetőkre hárítsák a terheket, még akkor is, ha a büntetőügy elhalt.

A szokásos menetrend szerint az OLAF-vizsgálat után az irányító hatóságnak, azaz az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (illetve az elődjének) szabálytalansági vizsgálatot kellett lefolytatnia az Elios-projekteknél. Megkérdeztük, milyen eredménnyel zárult a minisztérium kutakodása, milyen szabálytalanságokat állapított meg, és milyen intézkedést tett, illetve kért.

Az innovációs tárca rekordsebességgel, a hivatali idő kezdésétől számítva 24 percen belül küldte is a választ, igaz, nem volt köze a kérdéseinkhez:

A közvilágítás-fejlesztési projektet eddig is a kampányeszközként használta a bevándorláspárti ellenzék a saját politikai céljai eléréséhez, most sincs ez másként.

A projektek megvalósultak, és a rendőrség is megállapította, hogy nem történt bűncselekmény – írták még. A KEOP (Környezet és Energia Operatív Program, ebbe tartoztak az Elios-projektek) uniós fejlesztési keretének 100 százalékát ki tudta használni Magyarország, nem vesztettünk forrást – állította a tárca, előrevetítve, hogy az elszámolásból kikerülő tételek ellenére is száz százalékon fog zárni a KEOP. A kincstári magyarázat szerint mindig túlvállalás történik, mert az Európai Bizottság mindig vitatja a projektek egy részét. 110 százalékát költöttük el a rendelkezésre álló keretnek, és mind a 100 százalékot lehívtuk olyan projektekkel, ahol nem volt vita a kormány és a brüsszeli bizottság között – ismételte meg a minisztérium.

Arról azonban nem szólt, hogy ha uniós pénz nem is, az Elios-ügy kapcsán magyar adóforintok kárba vesznek, mert szabálytalan, túlárazott beruházásra ment el támogatás, amiből még a magyar kormány is helyénvalónak látta volna nagyjából 3,5 milliárd forint visszafizetését.

Ráadásul egyes érintett településeken jelezték, hogy a korszerűsítés után nem lett jobb a szolgáltatás, sőt sötétebb lett, és az üzemeltetés sem hozta a várt megtakarításokat.

Ezt az irányítóhatóságnak is észlelnie kellene, mert monitoringeljárás keretében évente meg kell vizsgálnia a támogatásból megvalósult beruházásokat. Megkérdeztük, hogy az Elios közvilágítási projektjei esetében mi az eredmény, mennyivel javult a fényhatás, illetve mennyi megtakarítást hozott a beruházás az egyes önkormányzatoknak. (Hiszen azért kerülhetett egyáltalán a Környezet és Energia Operatív Programba az Elios-biznisz, mert a kivitelezői ajánlat szerint a LED-lámpás korszerűsítés energia- és költségmegtakarítást hoz.)

A vizsgálat eredményeit firtató kérdésekre azonban nem kaptunk válasz. A Miniszterelnökség pedig nem is reagált arra, kezdeményezik-e a csaknem 14 milliárd forintnyi támogatás visszafizetését a beruházásokat megrendelő önkormányzatoktól vagy a beruházásokat elvégző Eliostól, esetleg a projektekben részt vevő tanácsadóktól.

Fotó: Bielik István / 24.hu
Fotó: Bielik István / 24.hu

Nem válaszoltak arra sem, miért döntöttek úgy, hogy nem vitatkoznak az Európai Bizottsággal, inkább el sem küldik Elios-számlákat Brüsszelbe. Pedig korábban egy, a G7 által megszellőztetett kormányzati jelentésben az állt, utolsó vérig csatáznak a bizottsággal, mert a tapasztalatok szerint érdemes vitába szállni, lehet faragni a büntetésekből. HIRDETÉS

Az egyik példaként az úgynevezett aszfaltkeverőügyet hozták fel (az útépítés elnyerésének feltételéül szabták, hogy az építkezés helyszínétől adott távolságon belül aszfaltkeverőüzem legyen) mint amelyben a 130 milliárd forint kilátásba helyezett büntetés végül 48 milliárdra apadt. Valójában azonban itt sem a büntetést mérsékelte az Európai Bizottság, hanem egyes beruházásokat kivettek az uniós finanszírozású csomagból. Vagyisaz Elios-trükköt nem először játssza el a magyar kormány.

És azt is világossá tette az innovációs tárca, hogy nem utoljára. A Népszavának úgy nyilatkoztak, hogy az Elioson kívül „Magyarország számos egyéb tételt sem fog elszámolni az Európai Bizottsággal.”

A Miniszterelnökség arra a kérdésünkre sem válaszolt, hogy a bizottsággal folytatott viták során mely más projekteket vettek ki az uniós támogatású programokból, és összesen mekkora összeget kell a brüsszeli helyett a magyar költségvetésből finanszírozni. Információnk szerint azonban

két állami óriásmegrendelés esetében is a magyar adófizetőkre terhelik a számlát: a bizottság által a kezdettől vitatott tanácsadóprojektekről van szó.

Az egyik a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. 5 milliárd forintos megbízása, amely az  összesen 420 milliárd forint értékű víziközmű-beruházásokhoz kapcsolódik. Ez az egész az Európai Bizottság szerint felesleges volt, ráadásul durván túlárazott.

A másik a Miniszterelnökség 4,8 milliárd forintos megbízása, amely elméletileg arra szolgált, hogy az uniós támogatású projektek közbeszerzéseinek szabályosságát segítse, a brüsszeli revizorok mégis minden eddiginél több hibát találtak. Mint korábban megírtuk, a rengeteg szabálytalanság miatt minden tizedik euró visszafizetését javasolta az Európai Bizottság.

A tanácsadó konzorcium tagjai között volt a Lázár János egykori kancelláriaminiszter holdudvarába sorolt Ész-Ker Kft. és a Bajkai István Fidesz-alapító, országgyűlési képviselő nevével fémjelzett, Orbán Viktor jogi ügyeiben is eljáró SBGK Ügyvédi Iroda. A botrányos hibaarány nyomán a teljes keretet nem is használhatta fel a konzorcium, a Miniszterelnökséget átvevő Gulyás Gergely legalábbis azt közölte, hogy felmondták a szerződést.

Az Elios nem tűnt el, csak átmentették

Az Elios nyerőszériájának csúcsán, 2014-ben és 2015-ben összesen több mint 11 milliárd forint árbevételt produkált és tulajdonosainak több mint egymilliárd forint osztalékot fizetett. Egy év zuhanás után, 2017-ben ismét lábra kapott, 4,9 milliárd forint árbevételt hozott össze, nyeresége adózás után 281 millió forint volt. Tulajdonosai, 50-50 százalékban a Green Investments&Solutions Kft., valamint a Green Universe Kft., 280 millió forint osztalékot vehettek fel. Mindkét céget a Paár Attila-féle WHB Befektetési Kft. vásárolta ki Tiborcz István, illetve Erdei Bálint érdekköréből.

olkt.hu/24.hu

Kapcsolódó cikkek

Rétvári Bence: A magyar nyugdíjasok anyagi biztonságban élhetnek!

Rubóczki Tamás

Viccesített igazság :D

O.L.K.T.

Csodák pedig igenis léteznek! Felcsúti csoda: egy év alatt 26 milliárddal lett gazdagabb Orbán (veje)

O.L.K.T.