Barátból esküdt ellenség!

Immáron 4 éve, hogy kitört „kormányoldalon” a belháború, amelyben a két gyerekkori jóbarát egymás ellen fordult. Orbán Viktor harmadik miniszterelnöki ciklusát leginkább ez a „konfliktus” jellemezte, amelyre végül az újabb kétharmados győzelem tett pontot.
Már 1970-es végén összebarátkozott egymással a miniszterelnök és Simicska Lajos, miután mindketten a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium diákjai voltak, hogy ezután több évtizeden keresztül elválaszthatatlan cimborák legyenek.

A 2010-es kormányváltás után, Simicska Lajos cégei szinte minden közbeszerzést elnyertek. A rendszer szimbóluma ekkor még a Közgép volt, amelynek tulajdonosa maga Simicska volt. Egészen 2015-ig 276 alkalommal nyert el beruházást a cég, ezek közül legkiemelkedőbb év 2013 volt, ugyanis az uniós nagyprojektek felpörgetéséből a cég egyedül vagy konzorciumban 365 milliárd forintnyi megbízást nyert el, összesen (2007–2015 között) pedig 650 milliárdot. 2010 és 2015 között a tulajdonosok 28 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégből.
A FORDULAT

A fordulat 2014-ben következett be. A választások után még csak elvétve pletykáltak arról, hogy Orbán és Simicska összeveszett egymással. A miniszterelnök visszanyeste az első számú oligarchaként nyilvántartott Simicska hatalmát, ami utóbbinak nem volt ínyére. Ennek első jele az volt, hogy Orbán lecserélte Simicska emberét, Németh Lászlónét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium éléről, ami újabb sorcserét eredményezett fontos állami vállalatok élén, szintén Simicskához köthető embereket érintve. A 2014-es reklámadó pedig nem csak az RTL Klubot, hanem Simicskát is érzékenyen érintette, igaz ezt a törvényt utána nem sokkal Brüsszel megállította. Kettejük konfliktusát aztán maga Orbán Viktor is elismerte. A miniszterelnök szerint a konfliktus oka a földtörvény és a reklámadó volt.

Összezörrenésük valódi okát mai napig csak találgatni lehet. Bár vélhetően valóban közrejátszhatott az előbb említett két törvény bevezetése. Simicska Lajos a reklámadó miatt már üzent is a kormánynak a baloldalhoz köthető Népszavában:

„Totálissá válhat a médiaháború, ha a kormány valóban bevezeti az RTL-lel való békülés jegyében az ötszázalékos reklámadót.”

– a nyilatkozat 2015. február 6-án jelent meg a lapban.

SIMICSKA ELFORDULÁSA

Egy kormányzati forrás szerint ugyanakkor tudatos volt a miniszterelnök „elhidegülése” egykori barátjától, akit ekkoriban az ország kiskirályának is neveztek. A pletykák szerint Orbán Viktor már 2011-ben meg akart szabadulni Simicska Lajostól, ám a kormányzati ciklus közepén ez túlságosan kockázatos lett volna.

A 2014-es választás másnapján, Orbán és Simicska személyesen is találkozott, hogy átbeszéljék a folytatást. Ennek a beszélgetésnek a tartalmáról az oligarcha később több interjúban is közölt részleteket. Az egybehangzó beszámolók szerint a miniszterelnök itt felvázolta, hogy milyen szerepet vár el az oligarchától a következő években, és emiatt éleződhetett ki kettejük konfliktusa.

A miniszterelnök közölte, hogy azt szeretné, hogy Simicska zárja be az Indexet. Akkoriban még nem volt közismert tény, hogy Simicska Lajos néhány hónappal korábban, 2014 februárjában szerzett opciós jogot az Index megvásárlására. Orbán emellett felvetette az RTL Klub megvásárlását is, és amikor Simicska jelezte, hogy ez túl sokba kerülne, akkor a miniszterelnök közölte, hogy ebben az esetben megveszi majd neki a Roszatom. Ez az az orosz atomvállalat, amelyet néhány hónappal korábban bízott meg pályázat nélkül az Orbán-kormány az új paksi atomerőmű megépítésével.

Simicska több alkalommal is megemlítette a G-nap kitörése után, hogy az utolsó csepp nála az oroszokhoz való dörgölőzés volt. Az oligarchához közel állók szerint valóban aggasztotta az orosz térnyerés az üzletembert, ugyanakkor jóval nagyobb problémának tartotta gazdasági hatalma csorbítását és Mészáros Lőrinc előretörését.

AZ ELHÍRESÜLT KIJELENTÉS

2015 januárjában Orbán Viktor tartott egy megbeszélést több, a Fideszt régóta támogató szerkesztőség vezetőjével, ahova a Simicska érdekeltségébe tartozó médiumok főszerkesztői is helyet kaptak. A megbeszélés egy olyan időszakban történt, amikor a Fidesz egy válsághelyzeten ment keresztül. Az őszi internetadós tüntetések és a sorra kibukó korrupciógyanús ügyek miatt látványosan csökkent a kormány támogatottsága, és megjelentek a kritikus hangok a saját táboron belül is.

Ekkoriban már a Hír TV-ben és a Magyar Nemzetben is egyre gyakrabban kerültek elő a kritikus hangok, amellyel a kormányt bírálták. Orbánnak ezen a januári találkozón azonban volt egy jövőbe mutató üzenete:

„látja, hogy a sajtó testhelyzetet változtatott, és megérti, hogy az újságíróknak természetesebb az, ha kritikusabb alapállást foglalnak el”.

Orbán hozzátette azt is, hogy

 „mindent meg fog tenni azért, hogy létrehozzon egy olyan médiát, ami feltétel nélkül támogatja őt”.

2015. február 6-án aztán – egy napon Simicska Népszavás interjújával – a déli órákban kiadott közlemény szerint a Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd Rádió vezetői „lelkiismereti okokra” hivatkozva távoztak. Bár nem indokolták meg hivatalosan lemondásukat, teljességgel nyilvánvaló volt, hogy a legfőbb oka a miniszterelnökkel való szembefordulás volt.

Simicskát láthatóan megdöbbentette a dolog, ugyanis az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy „kurvára meglepetésként érte”, majd a nyilvánosságot korábban messziről kerülő oligarcha még aznap több interjút is adott különböző médiumoknak, ahol Orbánt többször is gecinek nevezte, valamint kijelentette, hogy az „árulóknak, szevasz, akit kell még, azt kibaszom”.

A CSATÁROZÁS

A konfliktus még csak ekkor mélyült el igazán. A G-nap után két hónappal leállították a korábban túlárazottnak ítélt M4 autópálya-beruházást, júniusban pedig három évre kizárták a Közgépet a közbeszerzésekből. A kizárást egy évvel később a bíróság megsemmisítette, a társaság azonban tulajdonosával együtt esélytelen volt bármilyen közbeszerzés elnyerésére.

Március elején Simicska is frontot nyitott, amikor azt állította, hogy Orbán Viktor a katonaságnál jelentett róla. A vádat a Miniszterelnökség iratokkal igyekezett cáfolni. Az ügy végül hamar elhalt.

2015 őszén aztán újabb vereséget szenvedett el Simicska azzal, hogy a főváros felbontotta a Mahir Cityposter Kft.-vel a fővárosi hirdetőoszlopokra vonatkozó, 25 évre szóló szerződést. A nagyvállalkozó az elmúlt három évben sorozatosan vesztett üzleti lehetőségeiből, állami megrendeléseket egyáltalán nem kapott, közterületi reklámfelületeit törvényi úton, médiaérdekeltségeit minden lehetséges gazdasági eszközzel igyekezett ellehetetleníteni a kormány. A legnagyobb érvágás médiaérdekeltségei számára az állami hirdetések megvonása volt, ugyanis ezzel a Lánchíd Rádió, a Magyar Nemzet és a Hír TV is rendkívül veszteségesnek bizonyult.

A VÉGJÁTÉK

A választások után pár nappal aztán be is jelentették a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió megszűnését. A Hír TV-ben pedig 38 fős leépítést eszközöltek. Néhány héttel később pedig a Heti Válasz is megszűnt. Bár a televízióban dolgozókat sokáig azzal hitegették, hogy 2019 végéig minden rendben lesz, derült égből villámcsapásként érte a hír a magyar közvéleményt, amikor július 4-én, egy szerdai napon, közlemény jelent meg arról, hogy Nyerges Zsolt átveszi Simicskának és családjának az érdekeltségeit.

Nem kellett sokáig várni az átállásra, mivel augusztus 1-én a kormány visszaszerezte a Simicska „utolsó szerelmének” mondott Hír TV-t is. Ezzel az egykori médiamogul, végleg elvesztette a háborút hajdani cimborájával szemben.

A kormány azóta erőltetett tempóra kapcsolt, miután elkezdődött az általa befolyásolt médiumok központosítása. Liszkay Gábor vezetésével, Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány néven mintegy 476 sajtóterméket vontak irányítás alá. Mészáros Lőrinc, Matolcsy Ádám, Schmidt Mária, Habony Árpád, Győri Tibor és más jobboldali médiatulajdonosok ennek a nonprofit alapítványnak ajándékozták lapjaikat, televíziójukat és rádiójukat.

A következő lépcsőfok, hogy a Magyar Idők, a mai naptól Magyar Nemzet néven folytatja. A 80 éves múltra visszatekintő Magyar Nemzet utolsó nyomtatott száma tavaly április 11-én jelent meg. A lap egykori munkatársai azonban nem adták fel, és azóta elindították a teljesen független Magyar Hangot.

Így ért véget az Orbán – Simicska háború, amely pusztán három évig tartott. A hatalmát elvesztő egykori oligarcha a csatározás alatt, mintegy 35 milliárd forintot bukott. Minden idők legnagyobb átveréséről vagy politikai belháborúról volt szó? Valószínűleg sosem fog kiderülni, de az biztos, hogy a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb médiaháborúja zajlott 2015 és 2018 között. 

Forrás Alfahír. https://alfahir.hu/2019/02/06/orban_simicska_magyar_nemzet_g_nap_hir_tv

Kapcsolódó cikkek

Egyre több rendőr szerel le. Még egy gyári melós is többet keres náluk.

H Miklós

Szégyenteljes banda! Fásy Ádám, Fásy Zsüliett és még sokan mások is kampányolnak az Orbán család fideszes ügyvédjének!

Rubóczki Tamás

Orbán elhallgatja a legnagyobb sikerét!

H Miklós