AZ ELKÖVETETT BŰNÖKET NEM KÖVETTE BÜNTETÉS

Az ördöglovas és a karrierlovag
*

A párttitkár előszobájától a Sándor-palotáig

A budai várnegyedben látható Sándor-palota 1867 és 1945 között – kisebb megszakításokkal – a mindenkori magyar miniszterelnök rezidenciájaként szolgált, nem egy alkalommal kormányülések színhelye is volt. 1805-ben itt született gróf Sándor Móric, az „ördöglovas” (a főnemesi család utolsó sarja), a palota 1831-ben került Pallavicini őrgróf tulajdonába, a levéltárukból származó rajzokat és leírásokat használták fel később, a 2002. évi újjáépítésnél.

A komor emlékeket idéző épület az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követően a Magyarország kormányzójának kinevezett Albert főherceg lakhelye volt 1851 és 1856 között – ez adta később az ötletet gróf Andrássy Gyula miniszterelnöknek, hogy a korában nagyon is reprezentatívnak számító épületet a magyar állam először kibérelje, majd 1881-ben végleg meg is vásárolja a mindenkori miniszterelnök számára, állandó lakhelyül. Az első ilyen lakója maga Andrássy gróf volt, őt 1945-ig követték utódai, összesen 16 kormányfő, bár több, rövid ideig regnáló miniszterelnöknek ideje sem volt beköltözni az épületbe. 1921-ben vitéz nagybányai Horthy Miklós és családja lakott e helyen, így a királyi dinasztia álmait szövögető államférfi 1944-es bukásáig egyben kormányzói székhelyül is szolgált a palota. E helyen vetett véget az életének a háborúba sodródás lelkiismereti terhe alatt gróf Teleki Pál miniszterelnök 1941. április 2-án éjjel…

Az Orbán-kormány idején elkezdett újjáépítés után Medgyessy Péter miniszterelnök székhelye lett volna a Sándor-palota, de az új kormányfő nem kívánt odaköltözni, így Mádl Ferenc köztársasági elnök hivatali idejét követően Sólyom László lakhelyéül választották az épületet.
*

Az após önként csatlakozott
a legembertelenebb rendszer kiszolgálói közé

Antikommunistának és a demokratikus ellenzék jeles alakjának hirdetett dr. Sólyom László 1966-ban kötött házasságot az ízig-vérig kommunista családból származó Nagy Erzsébettel, Nagy József lányával – aki a diktatúra egyik legmagasabb rangú vezetője volt Kádár alkirálysága idején. Dr. Nagy József önként csatlakozott a jobboldal által legembertelenebbnek tartott rendszer kiszolgálói közé: 1965 és 1973 között a Baranya megyei gazdaságpolitikát irányító titkári pozíciót töltötte be, ezt követően az MSZMP Baranya megyei szinte korlátlan hatalommal rendelkező első titkára, 1980-ig. Ettől az évtől az MSZMP Központi Bizottsága tagja, a kommunista állampárt országgyűlési képviselője között jegyezték – az akkor még jellegtelen, középszerű jogásznak nem tűnt rossz partinak egy ilyen nagyhatalmú, befolyásos ember lányát elvenni a hatvanas években. A házasságkötés után néhány hónappal kiderült, hogy számításai bejöttek, az átlagos képességű jogásznak sikerült az, ami azokban az években csak keveseknek: a szocializmus reklám országában, a Német Demokratikus Köztársaságban (Jénában) folytathatta tanulmányait – ebben Nagy Józsefen kívül szerepe volt a diktatúra szellemi vezetőjének, Aczél Györgynek, a család barátjának és Korom Mihály, a pártállam igazságügyi miniszterének, akit nem mellesleg rokoni szálak fűzték a Nagy családhoz.
*
Nagy Erzsébetnek (a házasságkötést követően Sólyom Erzsébetnek), amíg dolgozott, a közepesnél is gyengébb szakmai karrier állt a háta mögött. Különböző iskolákban tanított magyar nyelvet és irodalmat, de családi háttere ellenére sem kapott elismerést, több helyről is eltanácsolták gyenge szakmai színvonala miatt. – Azonban amit nem adott meg az élet a munka világában, azt pótolta férje sikereivel és természetesen apja kapcsolataival. Természetesen sohasem nélkülözött, imádta – napjainkban is imádja – a fényűzést, a pompát és e téren, ne hallgassuk el, jelentős hatással volt, sőt jelenleg is jelentős hatással van férjére… ezt jól példázza Sólyom László köztársasági elnökké történt kinevezése után lejátszódott események sorozata a Sándor-palotában.
*
Erzsébet asszonynak sehogyan sem tetszett a Béla király úti államfői rezidencia: túlságosan is puritánnak, egyszerűnek találta a korábbi köztársasági elnökök lakóhelyét – javasolta is az államfőnek, hogy keressenek méltóbb villát. Sólyom felesége végül belement abba, hogy több százmillióból felújítsák lakhelyüket – személyesen a feleség irányította a legrangosabb luxuslakás kialakítását. Az építtetők sokszor panaszkodtak arról, hogy nehezen lehet követni a rigolyás hölgy elképzeléseit, amit reggel megbeszéltek, annak este a fordítottját kérte számon – az egyik legemlékezetesebb ilyen esemény volt az, mikor a rezidencia márványburkolatát (melyet több milliós költséggel készítettek el a szakemberek) háromszor törette fel, mert az Olaszországból hozatott márványnak hol a színe nem tetszett az asszonyságnak, hol pedig a rajzolata. Mindezt természetesen csak közbevetőleg írom le, a választott élettárs jellemzésére.
*

Amikor Sólyom László disszidálni akart
Sólyom nem beszélt a családi kötelékeiről Antallnak

A leendő köztársasági elnökkel 1988 késő őszén találkoztam a környezetvédő követelésekkel fellépő demokratikus ellenzék soraiban. A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében először a Jurta Színházban tanácskozott az akkori hatos fogat: Sólyom László (a Duna Kör jogi tanácsadója), Szekfű András, Fasang Árpád, Szekeres László, Vit László és Szemenyei-Kiss Tamás, majd a témában kiírandó népszavazás megszövegezését követően a belvárosi Corso étteremben hárman, Vit László mérnökkel és Sólyom Lászlóval és Szemenyei-Kiss Tamással tanácskozták meg a lebonyolítás jogi és technikai menetét. (A túlzottan is óvatos, visszafogottan nyilatkozó, már-már közömbösnek tűnő jogásznak még ezután is egy egész év szükségeltetett, amíg deklaráltan az „MSZMP lojális ellenzékeként” emlegetett MDF tagja lett…)
*
Kevesek előtt ismert a pécsi jogász, akkor már a Baranya megyei első titkár vejének az a kalandja, amely a házasságkötése után, de még a keletnémet ösztöndíj elnyerése előtt zajlott le. Az ifjú pár, az első titkár befolyását érvényesítve, lehetőséget kapott egy spanyolországi utazásra. A bajok akkor keletkeztek, mikor Sólyomnak és nejének megtetszett a nyugati életforma, a Franco utáni Spanyolország és úgy határoztak, hogy nem térnek vissza… A napok, a hetek teltek, múltak, útlevelük lejárt – de itthon hiába várták őket. Az após, dr. Nagy József elvtárs, kétségbeesetten kereste fel Aczél Györgyöt, aki két konzuli útlevelet szerzett és haza hozatta a meggondolatlan „gyerekeket”. Az megtörtént esemény ugyan egy később sem múló szégyenfoltot ejtett a megyei első titkár személyi kartonján, de a harmonikus családi élet idilljével takarták. – A családi és pártállami kötelékekről, kapcsolatokról, függőségekről Sólyom László később sem tájékoztatta az MDF vezetőit, azokat, akik 1990-ben az Alkotmánybíróság elnökének jelölték, sőt, a Fidesz MPSZ vezérkarát sem, mikor köztársasági elnöknek jelölték.
*
Bár Kövér szerint a szakkollégiumi beszélgetéseken Sólyom “inkább megmaradt jogásznak”, és nem politizált velük, később mégis politikai jellegű környezetben találkoztak újra. Az 1989 márciusában kezdődött Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalásokon az MDF egyik képviselője Sólyom volt, aki így a Fideszt megalakító korábbi tanítványaival együtt készítette elő a demokratikus rendszerbe való átmenetet. Kövér szerint a Sólyommal való találkozás nem okozott ugyan meglepetést számukra, de nem teljesen fért bele az egykori tanárukról bennük kialakult képbe. “Nem ellenzéki embernek, hanem egy tisztességes jogászprofesszornak tekintettük őt” – mondta Kövér. Ez a viszony tükröződött a tárgyalások hangvételén is, a jegyzőkönyvek szerint Orbán Viktor például következetesen tanár úrnak szólította Sólyomot. – 1990-ben Antall akarta felkérni köztársasági elnöknek, de ezt Sólyom elutasította. Mindazonáltal az MDF-tagságától, a „lojális ellenzéki” magatartásától, így is meg kellett válnia: az Alkotmánybíróság elnöke lett, így kilépett az MDF-ből.
*

©Kollár Erzsébet 2019.
Szemenyei-Kiss Tamás “A véget nem érő napló” című kézirata alapján. Nemzeti Könyvtár – Budavári Palota „F” épület – Bibliotheca Nationalis Hungariae

Kapcsolódó cikkek

Dobrev Klára brutálisan beolvasott a fideszes szennymédiának!

Rubóczki Tamás

Közzétették a 2019-es nyugdíjemelések tervezetét – elszámolta magát a kormány

O.L.K.T.

Nesze neked magyar, tisztára mint a náci időszakban…

Rubóczki Tamás