Adnan Polat török oligarcha ismét üzletel Orbánnal

0

Tokaj egyik emblematikus szállodája is vissza nem térítendő költségvetési támogatásból újulhat meg, pedig a tuljadonos család a leggazdagabb magyarok közé tartozik. Az Ináncsy famíliából a családfő felesége és fia is állami segítséget kapott, pedig a Közvágóhíd eladásából milliárdosok lettek, most pedig Budapesten és Debrecenben is luxuslakásokat építenek – írja az mfor.hu.

Saját Facebook-oldalán jelentette be büszkén Posta György, Tokaj független, de a Fidesszel remek kapcsolatot ápoló polgármestere, hogy elindult a megújulás útján a Hotel Tokaj, miután a tulajdonos megbízta a Bord Építész Stúdiót az épület tervezési feladataival. Szeptemberben várható az emblematikus épület bontása, 2021-ben pedig már kész is lehet az új szálloda. Az örömteli tájékoztatásból mindössze az a részlet maradt ki, hogy a Hotel Tokaj az Ináncsy-hotelbirodalom része, a felújításra pedig 349 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott költségvetési forrásból a Hotel Tokaj Kft. a kormányzati felügyelet alatt működő Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) a Kisfaludy-pályázatokon keresztül.

A cég az Ináncsy Holdingon kereszül ugyan Ináncsy Ernő tulajdonában van, a cégvezető pedig a testvére, Ináncsy Márta, de a hotelbirodalom megalapozója és központi figurája Ináncsy Miklós, akinek vagyonát tavaly 29,3 milliárd forintra becsülték, ezzel ő lett a 43. leggazdagabb magyar. Övé többek között a négycsillagos Hotel Aurum Family, a Hotel Aurum, a Park Hotel Ambrózia és az InHotel Hajdúszoboszlón, emellett kisebb szálláshelyek tulajdonosa is. Vagyis ez egy újabb példája annak, hogy a kormány olyan szállodák felújítását finanszírozza közpénzből (ezúttal 349 millió forinttal), amelyek milliárdos tulajdonosainak minden bizonnyal akadna saját forrása is a beruházásra.

Hogy még szebb legyen a történet, nem csak Ináncsy Miklós fia kapott egy kis állami segítséget a tokaji szálloda kipofozására, hanem a felesége is nyert a Kisfaludy-pályázaton. Ináncsy Miklósné ugyanis egyéni vállalkozóként 29,7 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el az MTÜ-től a hajdúszoboszlói Angyal panzió modernizálására. Ez már el is készült január 31-re: a szoboszlói strandfürdő főbejáratával szemben található panzió felújítása során jakuzzi és szauna is épült közpénzből – derül ki a szállás honlapjáról, ahol megköszönik az Orbán-kormány támogatását. Ináncsy Miklósné persze nem csak a panzióval foglalkozik, hanem ő a négycsillagos Hotel Aurum szállodaigazgatója is. Az Ináncsy-családra amúgy gyakran mosolyog a szerencse, ha állami pályázatokról van szó. Ináncsy Ernő ugyanis a trafikpályázaton is nyert, így Hajdúszoboszlón nem csak a Hotel Ambrózia szállodaigazgatója, hanem a cigit is az ő nemzeti dohányboltjában lehet megvásárolni.

Bombaüzlet a rendszerváltáskor

De ki is Ináncsy Miklós, és miből vették meg ezt a rengeteg szállodát Tokajtól Hajdúszoboszlóig? Az alapblog.hu készített vele interjút, amiből kiderül pédául, hogy a rendszerváltáskor jókor volt jó helyen: a budapesti Közvágóhíd 14,5 hektátos területét a 90-es években nagyon jutányos áron vette meg a Budapesti Húsnagykertől, amelynek igazgatója volt, majd bombaüzleteket kötve részben értékesítette a telkeket. Az utolsó telekrészt nem is akárkinek adta el 2017-ben: a vevő Adnan Polat cége, az APD Real Estate Kft. volt. A török üzletember a Török-Magyar Kereskedelmi Kamara magyarországi elnöke, és a magyar miniszterelnökkel és családjával is szoros kapcsolatot ápol. Adnan Polat és Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak közös beruházása volt például a József nádor téri Postabank-székház, amelyet megvásárlása után jelentős haszonnal adtak el. A közvágóhídi ingatlanfejlesztést kiemelt beruházássá nyilvánították, így minden bürokratikus akadályt eltakarítottak az építkezés elől. A megmaradt 1,6 hektáron pedig maga az Ináncsy család épít lakóparkot Allure residence néven, ez Budapest egyik legnagyobb lakóparkfejlesztése, több mint ötszáz lakással.

Ennek tervezője ugyanaz az építész iroda, amelyik a Hotel Tokajt is tervezi, de a Bord Építész stúdió referenciái között számos olyan projekt megtalálható, amely közel áll a kormány szívéhez: a Debrecen és az MTK stadionja, valamint például a Nemzeti Korcsolyázó Központ.

Ináncsy Miklós elmondása szerint a 2000-es években kezdtek el szállodákat venni a fia, Ináncsy Ernő javaslatára. Ma már minden családi tulajdonban van: felesége, fia és lánya, valamint az ő párjaik vezetik a cégeket. Például szintén Ináncsy Ernő tulajdonában van az Egyetem Tower Kft. nevű cég, a társaság főleg Debrecenben aktív, nekik köszönhető, hogy megérkeztek az egymillió forintos négyzetméterárak a városba. Prémiumkategóriás lakásokat építenek a város egyik legdrágább övezetében úszómedencével és jakuzzival, nem titkoltan főleg a BMW-gyár leendő dolgozóinak, illetve az egyetemváros külföldi diákjainak.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alatt álló MTÜ tehát úgy döntött, hogy az Ináncsy-család tokaji szállodáját és hajdúszoboszlói panzióját is vissza nem térítendő milliókkal támogatja az adófizetők pénzéből, pedig jelenleg a milliárdos família Budapest és Debrecen legdrágább lakásait építi, így valójában aligha szorultak rá az állami mankóra. A Kisfaludy-pályázatok persze ettől függetlenül dübörögnek tovább. Legutóbb az MTÜ-nek fel is kellett függesztenie a legalább 100 szobás hotelek felújítására kiírt 20 milliárd forint keretösszegű pályázatot: december 20-a és január 7-e között ugyanis több mint 50 pályázati anyagot regisztráltak, amelyek többszörösen kimerítették a keretet.

Szilveszterkor is dolgoztak

Nagyon résen lehettek a szállodások az ünnepi időszakban, hiszen a pályázathoz rengeteg dokumentumot kellett benyújtani és beszerezni, ami nem lehetett egyszerű az év végi időszakban. A pályázati felhívás szerint 22 dokumentumot kellett csatolni: közbeszerzési terv, üzleti terv, tételes költségbecslés, eszközlista, alaprajz, működési engedély és számos nyilatkozat is szükséges eleme volt a pályázatnak. Ellenzéki képviselők írásbeli kérdéseire válaszolva a kormány kizárta, hogy bárki előre tudta volna, hogy az MTÜ mikor írja ki a pályázatot, senki nem ismerhette előre a pályázati dokumentációkat, így mindenkinek ugyanannyi ideje és esélye volt pályázni. Ráadásul a kormány szerint nem személyeket, hanem projekteket támogatnak. Így lehetséges tehát, hogy végül már eleve milliárdos üzletembereket segítenek ahhoz hozzá az adófizetők pénzéből, hogy még gazdagabbak legyenek.