A rémhírtejesztést a törvény bünteti!

Ajánlom figyelmébe a fideszes szennymédiának és a Vadhajtások okostojásainak!

Mutatom miért.

🇬🇷 Diavata tábor/camp (2019. 04. 05) 📹#️⃣2️⃣ rész – ÖSSZECSAPÁSOK/riotsGörögország-Greece/Griechenland- Live

Posted by Vadhajtások.hu on Friday, 5 April 2019

És a másik…

🇬🇷 Diavata tábor 2019.04.07.

Posted by Vadhajtások.hu on Sunday, 7 April 2019

És akkor a bűncselekmények amiket elkövetnek!

Btk. 337. § Rémhírterjesztés

337. § Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A hatályos Btk.-hoz képest a „közveszély színhelyén” kitétel kétszeres megjelenítése a tényállásban egyértelművé teszi, hogy a rémhírterjesztés kizárólag akkor valósul meg, ha az a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére.

A bűncselekmény csak nagy nyilvánosság előtt követhető el, amelynek fogalmát a Záró Rész határozza meg.

A bűncselekmény elkövetője bárki lehet, aki a közveszély színhelyén jelen van. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

Btk. 332. § Közösség elleni uszítás

332. § Aki nagy nyilvánosság előtt

a) a magyar nemzet ellen,

b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport ellen, vagy

c) a lakosság egyes csoportjai ellen – különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel –

gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A közösség elleni uszítás a hatályos Btk. egyik legtöbbet kritizált tényállása. A bírálatok általában két ellentétes irányból érkeznek: egyes vélemények szerint a tényállás túlságosan korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát, mások szerint viszont épp ellenkezőleg, a tényállás nem képes felvenni a harcot az ún. gyűlöletbeszéddel (hate speech).

Az elmúlt években a jogalkotó számos kísérletet tett arra, hogy büntetendővé nyilvánítsa a gyűlöletbeszédet, de az Alkotmánybíróság minden egyes esetben megállapította az új tényállás alkotmányellenességét.

Az 1989. évi XXV. törvény állapította meg a hatályos Btk. 269. §-ának új címét (közösség elleni izgatás) és szövegét. A módosítás eredményeképpen a közösség elleni izgatás bűntettét az követte el, aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet vagy valamely nemzetiség, illetve valamely nép, felekezet vagy faj, továbbá a lakosság egyes csoportjai elleni gyűlöletre uszított [(1) bekezdés]. A bűncselekmény vétségi formája valósult meg, ha az elkövető nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzetet, valamely nemzetiséget, népet, felekezetet vagy fajt sértő vagy lealacsonyító kifejezést használt, vagy más ilyen cselekményt követett el [(2) bekezdés].

Az Alkotmánybíróság már több alkalommal is vizsgálta a gyűlöletkeltés elleni büntetőjogi fellépés egyik eszközét, a közösség elleni izgatás törvényi tényállását. Határozataiban az alábbi szempontokat vizsgálta:

– a „clear and present danger” formula: a közösség elleni izgatás bűncselekményének vizsgálatakor a nyilvánvaló és közvetlen veszély tesztjét és a támadott értékek egyediségének követelményét mindenképpen figyelembe kell venni. Csak bizonyos mérték fölött (azaz a nyilvánvaló és közvetlen veszély esetén) igazolható alkotmányosan a szabad véleménynyilvánításhoz való jog korlátozása;

– a véleménynyilvánítás szabadsága csak nagyon szűk körben korlátozható;

– a tényállások nem feleltek meg az alkotmányos büntetőjog követelményének, és a világos jogfogalmak követelménye sem teljesült.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a nagy nyilvánosság előtti gyűlölködő magatartások szankcionálásához olyan alaptörvényi rendelkezésre lenne szükség, amely alapján egyértelműen rögzítve vannak a szólás és véleménynyilvánítás korlátozásának szempontjai és keretei. Az AB szerint az uszítás éri csak el azt a szintet, amelytől szükséges és arányos mértékben korlátozható a véleménynyilvánítás szabadsága.

A törvény tényállás címében izgatás helyett az uszítás kifejezést használja, koherenciát teremtve a tényállás szövege és annak elnevezése között.

A tényállás új eleme, hogy a lakosság egyes csoportjai közül nevesíti a nemi identitást, a szexuális irányultságot és a fogyatékosságot. A nemi irányultság és a nemi identitás szerepeltetését a nemzetközi ajánlások teljesítése mellett az is indokolja, hogy Magyarországon növekedett az e csoportok tagjai ellen elkövetett gyűlölet-bűncselekmények száma. A fogyatékos személyek kiemelését szintén a nemzetközi elvárások és az teszi indokolttá, hogy e személyek az állapotukból fakadóan nehezebben tudják megvédeni magukat az ellenük elkövetett támadásokkal szemben.

olkt.hu

Kapcsolódó cikkek

Emberi jogok…

O.L.K.T.

Hobo: A fiatalok közül minden második el akar menni, mert itt valami baj van

O.L.K.T.

Mécs Imre: Követelem Orbán Viktortól, hogy hozzák vissza Nagy Imre szobrát!

Rubóczki Tamás