A katonaság bemehet a cégekhez is veszélyhelyzet esetén

Korlátlan hatalom?

0

Mindent a gyorsaság érdekében

Válság, természeti katasztrófa vagy mondjuk háború esetén lényegesen nagyobb hatalmat lehet adni az aktuális kormánynak, ekkor pedig a gyorsaság érdekében a kormány az Országgyűlés előzetes felhatalmazása nélkül is hozhat döntéseket, melyek adott esetben korlátozhatják az emberi és más jogainkat.

Ugyanez a kockázata is, hiszen ilyenkor az olyan rossz döntések, visszaélések is lényegesen könnyebben átmehetnek, amiket a normál szabályaink szerint talán lett volna esély megbeszélni vagy lefülelni. 

Mindenesetre az eddig a természeti csapásoknál használt „veszélyhelyzet” például ilyen különleges szabályrendszer. 

Az Alaptörvény és a katasztrófavédelmi törvény is ír róla, árvíznél már volt ilyen 2013-ban.

nagyon leegyszerűsítve egyfajta hadigazdaságra állított át minket, ahol a kormány elképesztően sok mindent megtehet.

Így létezik az ún. gazdaságmozgósítás is, amin belül át lehet állítani a gazdasági szereplők erőforrásait jelen esetben arra, hogy segítsenek a járvány ellen. Ennek a mai magyar helyzetben az egyik fő lépése az volt, hogy az állam kijelölt közel 140 olyan, kritikus infrastruktúraként meghatározott céget, ahova megbízottakat küldhet a nemrégiben létrehozott akciócsoport. A honvédelmi törvény értelmében az érintett cégek akár állami felügyelet alá is kerülhetnek, ennek elrendeléséről azonban eddig még nem történt bejelentés.

Ilyen eset volt, amikor a kolontári iszapkatasztrófa után a Mal Zrt.-hez kormánybiztost rendeltek ki

– mondta Sebők Miklós, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

Kárpótlást fizetnek

De az irányítást sem úgy kell elképzelni, hogy bemegy Kovács tábornok a Boschhoz (az egyik érintett céghez) bejelenteni, hogy mától fogva csak lélegeztetőgépet gyárthat a magyar kirendeltség, aztán lemegy az üzembe, és elkezdi tekergetni a gépeket. Az ilyen kulcsfontosságú cégeknél sokszor olyan összetett ipari-technológiai folyamatok működnek rendszerbe kapcsolva, amiket képzett szakembereknek is évekbe telhet megbízhatóan átlátni.

„A honvédelem egyelőre csak felméri a kapacitásokat” – tette hozzá Sebők. 

„Vészhelyzetben a kritikus infrastruktúra feletti állami ellenőrzés életmentő lehet.

A lélegeztetőgépek egy része állami, más része magánkézben van, például fogorvosoknál. Ezeket az eszközöket vészhelyzetben akár le is lehet foglalni. De ez sem rablás, az alaptörvény szerint megfelelő és azonnali kárpótlás jár ilyen esetben.

Azaz egy szerződésre vagy valamiféle átmeneti megállapodásra érdemes gondolni, az állam sem viheti el az értékes gépeket ingyen úgy, hogy majd valamikor leharcolva visszaadja. „Ez hatósági eljárásban történik, tehát ha valaki nem elégedett ezzel a megállapodással, akkor utólag lehet csak megtámadnia közigazgatási perben.”

De az aktuális helyzethez hasonló szituációkban nem azért jelennek meg a honvédség munkatársai, hogy eszközöket foglaljanak le. „Az állam egyrészt a kritikus infrastruktúra védelmére készül fel ilyen esetben – magyarázta Sebők. – Válsághelyzetben különösen fontos a zavartalan ellátás biztosítása, a közvetlen kormányzati információs csatorna pedig akár a cégeknek is előnyös lehet.”

Korlátlan hatalom?

Rendeleti úton a különleges jogrendben a kormány akár exporttilalmat vagy hatósági árazást is bevezethet, ami már kevésbé lehet előnyös az adott cég szempontjából, a közérdek ugyanakkor ilyenkor felülírja a magánérdeket. Extrém pénzügyi válság esetén akár egy cég devizaeszközeinek felhasználása is kormányzati engedélyhez lehet kötött.

„Ez diktatúra, a szó római értelmében. Ugyanakkor a koronavírus-járványt még a német kancellár is csak a világháborúhoz fogható válságként határozta meg, mely esetekre a legtöbb fejlett ország jogrendje mentesíti a kormányt a legtöbb döntéshozási kötöttség alól

– hatalmukat szinte szabályok nélkül gyakorolhatják”

– mondta el még Sebők.

„Ahogy háborús körülmények között, úgy a magyar állam most is bevezetett árkorlátozásokat, mint amilyen a hitelkamatok maximálása, de bevezethet mennyiségi korlátozásokat is, ahogy némely kiskereskedelmi cég már magától is megtette. Ez lényegében olyan, mint a jegyrendszer.”

„De ahogy a római diktatúra is csak korlátozott ideig volt bevezethető, az ilyen rendkívüli intézkedéseknek is vannak politikai és gazdasági kockázatai. Az utóbbiaknál maradva, ha túl sokáig élnek a mesterséges árak, akkor kialakulhat egy feketepiac az érintett termékekre és szolgáltatásokra, mint ahogy a kemény valuták esetében szokott történni a válság által érintett területeken.”

Fontos a transzparencia

A cégek védelmének vagy a velük való szuper szoros kapcsolattartásnak persze nem az az egyetlen lehetséges módja, hogy katonákat küldenek hozzájuk. Ahogy az sem egyértelmű, hogy honnantól számít „kritikusnak” bármelyik vállalat: adott iparágban meghatározott méret felettiek mind azok?

Van valami olyanjuk, ami másnak nincs és kellhet? Nem pótolható a tevékenységük? Milyen adatok fognak véletlenül kiszivárogni a mostani kormány puszipajtásaihoz? Mit fognak magyarázni a helytartók az igazgatósági üléseken? Vagy mit fognak csak sejtetni? Többek közt ezek miatt is nagyon fontos lesz, hogy az egész minél átláthatóbban menjen, értelmesen és folyamatosan magyarázza el az állam, hogy miket és miért csináltat a katonákkal a kiválasztott cégeknél.

Forrás Index