A kalandor koronatanú Dietmar Clodo

0

Tizenéves fejjel is megjárta a börtönt a kalandos előéletű Dietmar Clodo – akkor kommunista aktivistaként, mivel belekeveredett a Vörös Hadsereg Frakció (német rövidítéssel RAF) terrorszervezet kapcsolatrendszerébe. Magyar börtönévei kevésbé tűnnek ideológiai alapúnak. Ő a mai napig állítja, hogy koncepciós eljárások folytak ellene a kilencvenes évek végén Budapesten.

Nyolcadrendű vádlottként három évet kapott egy nagyszabású pénzhamisítási ügyben, s az ítélethozatal másnapján meg kellett kezdenie a büntetés letöltését. Azt maga sem tagadta, hogy ő szerezte be 1994-ben a bankónyomtatásra is alkalmas biztonsági papírt a Diósgyőri Papírgyárból. A végfelhasználó, legálisan, lepapírozva az afgán kormány volt – állítja következetesen ma is.

Védekezését, miszerint ő nem tudott arról, hogy másokhoz is került a szállítmányból, nem fogadta el a bíróság. A vádlottak 900 darab hamis ötezer forintost készítettek nem túl szofisztikált módon, fénymásolóval.

Nagyobb tétel volt a „bombagyáré”, a rendőrség legalábbis azt várta – amúgy hiába – az eljárástól, hogy fény derül a kilencvenes évek robbantásos merényleteire, alvilági leszámolásaira. Clodót, illetve társait, Leonyid Kolcsinszkijt és Vlagyimir Volkovot 1998 június elején fogták el, nem kis részben a magyar rendőrbesúgó és ukrán maffiavezér, Leonyid Sztecura információi alapján.

Kolcsinszkij valóban működtetett bombalabort és tartott fenn valóságos fegyverarzenált egy Clodo által bérelt ingatlanban. A német férfi azonban ezúttal is úgy védekezett, mint a pénzhamisítási ügyben: azt mondta, nem tudta, min ügyködött Kolcsinszkij. Az érvelést itt sem díjazta a törvényszék, Clodo végül 9 évet kapott 2002-ben. A végrehajtást nem sokkal később átadták a német hatóságoknak, akik 2005-ben szabadon engedték. Azóta biztonsági vállalkozást futtat moszkvai irodával.

Miért tette volna meg bűnbaknak a magyar nyomozóhatóság Clodót? Szerinte egyrészt azért, mert tudott róla, hogy a német hatóságok szaglásztak ekkoriban Magyarországon, azt gyanítva, hogy nyoma veszett azon márkamilliók egy részének, amit a német kormány a magyar rendőrség korrupcióellenes munkája támogatásául adott. Ráadásul összeveszett Pintérrel, Clodo szerint annyira, hogy dulakodtak is – azon, hogy cége milyen biztonsági üveget szállítson.

Harmadik ok pedig a különféle maffiák háborúi Budapesten: Clodo maga sem titkolta Szemjon Mogiljecsiccsel való jó viszonyát, a magyar hatóságokat pedig a konkurens maffiózó, Sztecura etette úgynevezett információkkal. Ezekről a kapcsolatrendszerekről, benne korrupt rendőri vezetők, politikusok szerepéről több hosszú vallomást is tett a magyar hatóságoknak. Elmélete szerint ez sem növelte esélyeit a tárgyalásokon.

Clodót egyébként időről időre tanúként faggatták nemzetközi bűnügyekkel kapcsolatban a német szervek is, de ő – még a HVG-nek nyilatkozva – cáfolta, hogy a szövetségi bűnügyi hivatal beszervezte volna. Az ellenben bizonyos, hogy mielőtt megindultak volna ellene a bűnügyek, teljes háborítatlanságot élvezett Budapesten. Sőt, a korábbi rendőrfőkapitány-későbbi belügyminiszter Pintér is leállt vele üzleti ügyekről tárgyalni 1997-ben.

Ráadásul Clodo ekkor – ezt szintén tőle tudni – egy olyan cég nevében tárgyalt (Phoenix Hungary Kft.), amelyben nem sokkal korábban, 1994-ig tulajdonos volt Thomas Drach is. Drachot 1997-ben már a fél világ rendőrsége kereste Jan Philipp Reemtsma dohánymilliárdos 1996-os hamburgi elrablása miatt.

Megkérdeztük Jürgen Roth-ot, Clodo vajon mivel győzte meg őt az igazáról. Az író azt válaszolta: az elmondottak több részletét alátámasztották német rendőrségi forrásai is, akik tökéletesen szavahihetőnek minősítették Clodót, ráadásul forrása okiratot is aláírt arról, amit neki elmondott.

Az ellene fölhozottakat végig koncepciós eljárásnak mondó Dietmar Clodót 9 év börtönre ítélte a magyar bíróság 2002-ben, de nem sokkal később átadták a végrehajtást a német büntetésvégrehajtásnak.  Németországban viszonylag gyorsan, 2005-ben szabadították (de sokat ült korábban magyar előzetesben). Jelenleg kertvárosi otthonában él Németország déli részén.

A korabeli híradók tele voltak a vágóképpel, amikor a házkutató rendőrök megtalálták Clodo dolgozószobája könyvespolcában a rejtett kamerát. De hogy azzal mit rögzítettek és a felvétel hová került, arról nincsen más hír Clodo elmondásán kívül. Éppen ezért érdekes lenne meghallgatni Mogiljevics változatát is, továbbra is reméljük, hogy ügyvédje és ő meggondolják magukat, és tudunk majd beszélni.

Megkérdeztük az orosz elnöki hivatal szóvivőjét is, hogy kommentálná-e az Insider cikkét, illetve hogy van-e tudomása arról, hogy Mogiljevics állítólagos videói orosz kormányszervekhez kerültek volna, de egyelőre nem kaptunk választ.

Az olvasóra bízzuk annak eldöntését, hogy a “bombagyáros” és kellően kalandos múltú Clodo szavainak hitelt lehet-e adni. Arról ugyanakkor egyelőre nincs hír, hogy akár a nyugalmazott orosz keresztapa, akár az érintett magyar kormánytagok helyreigazítást kértek volna Roth-tól, az ORF-től, a HVG-től vagy az Insidertől.

A Lehet Más a Politika (LMP) vezetői, Szél Bernadett és Hadházy Ákos tegnap írásbeli kérdéssel fordultak Pintér Sándor belügyminiszterhez „Meg tudja-e erősíteni, hogy soha életében nem találkozott személyesen Dietmar Clodóval?” címmel:

“Tisztelt Miniszter Úr!

Egy 2016. június 15-én, Regensburgban tett írásbeli vallomásában Dietmar Clodo, a kilencvenes évek magyar alvilágában a „bombagyárosként” elhíresült és később letöltendő szabadságvesztésre ítélt személy azt állítja, hogy 1993 és 1996 között ön is azok közé a személyek közé tartozott, akik a Clodo Budapest III. kerület, Meggy utca 19. szám alatt található lakásán több alkalommal megjelentek, és Clodótól német márkában denominált pénzösszegeket vettek át.

Clodo állítása szerint ő maga 1993 és 1996 között közvetítőként lépett fel számos, a magyar államhatalmi szervekhez köthető – tipikusan politikai és rendészeti – vezető és Szemjon Judkovics Magiljevics között, és ezek közé az államhatalmi szervekre befolyással bíró személyek közé tartozott ön is.

Egy 2016. októberében az osztrák ORF tévécsatornának adott interjúban Clodo annyival pontosítja vallomását, hogy ön a megjelölt időszakban havi egy alkalommal vett át tízezer márkányi készpénzt az ő közvetítésével Magiljevicstól azért cserébe, hogy a magyar hatóságoknál Magiljevics ukrajnai és oroszországi vonatkozású, Magyarországon folytatott illegális tevékenységeivel kapcsolatban annak érdekében eljárjon, hogy a hatóságok ezen illegális tevékenységek felett szemet hunyjanak.

Dietmar Clodo írásbeli vallomásában továbbá azt állítja, hogy nem sokkal az 1994. évi országgyűlési választások előtt Magiljevics tolmácsa egy egymillió márkát tartalmazó táskát kézbesített számára, amelyet személyesen Orbán Viktornak kellett átadnia. Clodo vallomása szerint a Fidesz elnöki tisztségét akkor is betöltő Orbán némi vonakodást követően személyesen, egy idősebb úriember társaságában jelent meg Clodo lakásán, és az egymillió márkát tartalmazó táskát átvette.

Az orosz The Insider értesülései szerint a Clodo lakásán végbement átadás-átvételekről titkos videófelvételek készülhettek egy az átadás-átvétel helyszínéül szolgáló helyiségben található könyvespolcon elrejtett kamera segítségével. A kamera által elkészített felvételek Szemjon Magiljevics 2008. évi moszkvai letartóztatásakor a lap értesülései szerint az orosz titkosszolgálatok, illetve az orosz kormány birtokába kerülhettek a Magiljeviccsel kötött informális vádalku keretében.

Ezen információk fényében kérem, hogy válaszoljon az alábbi kérdésekre:

1. Fenntartja-e 1999-ben tett állítását, mely szerint soha nem találkozott személyesen Dietmar Clodóval?

2. Találkozott-e valaha személyesen Szemjon Judkovics Magiljeviccsel?

3. Átvett-e valaha akár német márkában, akár bármely más denominációban pénzt Magiljevicstől, vagy bármely Magiljevics képviseletében eljáró személytől, ideértve Dietmar Clodót is?

4. Van-e tudomása arról, hogy az orosz kormány illetve titkosszolgálatok, vagy bármely más állam hatalmi szerveinek olyan mozgóképek lennének a birtokában, amelyeken Ön borítékban, táskában vagy bármely más hordozóban készpénzt vesz át?

5. Van-e tudomása arról, hogy az orosz kormány illetve titkosszolgálatok, vagy bármely más állam hatalmi szerveinek olyan mozgóképek lennének a birtokában, amelyeken Orbán Viktor borítékban, táskában vagy bármely más hordozóban készpénzt vesz át?

6. Van-e tudomása arról, hogy Szemjon Judkovics Magiljevics magyarországi tartózkodása idején bármilyen, a magyar állami szervek döntéseire befolyással bíró személy részére befolyásszerzés céljából egyszeri alkalommal vagy rendszeresen pénzt adott át?”

Rádi Antónia

UPDATE (2018. január 16.) A Fővárosi Törvényszék a 70.P.21.198/2017/12. számon hozott ítéletével megállapította, hogy a kiadó megsértette Juszt László jóhírnév védelméhez fűződő jogát azzal, hogy az atlatszo.hu internetes sajtótermékben 2017. február 14-én megjelent „Orbán Viktor, a német bombagyáros és az orosz maffiafőnök – változatok egy kompromatra” című cikkében valótlanul híresztelte, hogy a felperes a `90-es éveben Dietmar Clodo közvetítésével rendszeresen kenőpénzt kapott Szemjon Mogiljevicstől, továbbá valótlanul állította, hogy a cikkben írtak kapcsán a felperest is megpróbálták megszólaltatni. A jogsértésért a kiadó sajnálatát fejezi ki.

 

 

 

olkt.hu/atlatszo.hu

Téged is érdekelnek a friss információk? Mi történt az országban, a világon?

Téged is érdekelnek a friss információk? Mi történt az országban, a világon?

Elküldjük neked heti rendszerességgel a legolvasottabb híreket és információkat, hogy ne maradj le semmi fontosról! A feliratkozást meg kell erősíteni a beírt e-mail címre elküldjük a feliratkozáshoz szükséges információkat, így mindenképpen létező e-mail címet adj meg! Soha nem küldünk kéretlen leveleket!

Sikeresen feliratkoztál!