30 évvel a rendszerváltás után: Rég látott szintre mélyült a szegénység Magyarországon

Orbán Viktor nem oly régen, a Fidesz EP kampánynyitó rendezvényén arról beszélt, szerinte a kérdés az, hogy a kontinens keresztény kultúrájú marad-e vagy utat enged a más civilizációból érkező tömegeknek, és átadja a terepet a multikulturalizmusnak. A kormányfő ismét az illegális migráció rémével fenyegette a magyarokat, mintha ez lenne az ország legfontosabb problémája .A Fidesz vezetői immár negyedik éve a migrációs kártyát játsszák ki, a magyar emberek félelmeire építve kampányolnak.

Az ország valódi sorskérdéseiről való számvetést Orbán és vazallusai kerülik, félnek tőle, mint a forró tűztől. Így hallgatnak a rothadó egészségügyről, a tönkretett oktatásról, a nyomorról, a kilátástalan helyzetben élők sorsáról. Pedig lenne bőven tennivaló valamennyi említett kérdésben.

Soha ennyi szegény volt hazánkban a rendszerváltás óta, mint Orbán uralkodása alatt. A Privátbankár írt arról, hogy az Eurostat frissítette a relatív szegénységi résre vonatkozó statisztikáját a 2018-ban felvett, tehát valójában 2017. évi adatokkal, ebből az látszik, hogy Magyarországon ismételten nőtt a különbség az évek óta tartó csökkenés után. Nemcsak, hogy mélyebbé vált a szegénység az országban, a szegénységi küszöb alatt élők átlagjövedelme sem növekszik kellő ütemben.

A szegénységi küszöböt úgy számolják ki, hogy veszik egy ország háztartásainak az adózott, szociális támogatások után megmaradó bevételeiből kalkulált mediánértékének 60 százalékát. Magyarországon a szegénységi küszöb 2018-ban a KSH adatai alapján, éves szinten 1 006 249 forint, míg havi lebontásban 83 855 forint volt.

Az adatok szerint az évek óta tartó csökkenés után indult ismételten növekedésnek a szegények lemaradása: az elmúlt 10 évben nem volt ennyire mély a magyarországi szegénység. A mutató 2014-ben kisebb csúcspontot ért el, mivel 22,1 százalékon állt, ám az évek során csökkenni kezdett, egészen a 2017-ben mért 16,7 százalékos szintre – azaz az évek folyamán a hazai szegények lemaradása csökkent. Ehhez képest egészen meglepően magas a fordulatot hozó 2018-as 24,1 százalékos adat.

2016-ban 886 803 forint volt az éves szegénységi küszöb, míg a relatív szegénységi rés 18,8 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy a szegények átlagjövedelme 81,2 százaléka volt a szegénységi küszöb értékének, azaz 720 ezer forintos bevételre tettek szert abban az évben.

2017-ben 932 162 forintra emelkedett a szegénységi küszöb éves szinten, míg a rés 16,7 százalékra csökkent, így a szegények átlagjövedelme is közelebb jutott a vízválasztó szinthez – már a szegénységi küszöb 83,3 százalékát megkeresték. Az éves jövedelmük 776 500 forintra emelkedett.

De mi a helyzet 2018-ban? Nos, a tavaly felvett adatok alapján a szegénységi küszöb értéke 1 006 249 forint volt, míg a relatív szegénységi rés 24,1 százalékra ugrott. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szegények átlagjövedelme az 1 006 249 forint 75,9 százalékának felelt meg, ami 763 742 forint. Érdekesség, hogy ez alapján 2018-ban az ő átlagjövedelmük havonta 63 645 forint volt.

Összességében a 2017-es és 2018-as adatokat megnézve, számszerűsítve nem látszik olyan jelentős romlás a szegények helyzetében, hiszen összesen csak kevesebb, mint 13 ezer forinttal csökkent az éves átlagjövedelem, ami havi bontásban alig 1500 forint.

Ennek ellenére mindenképpen aggodalomra ad okot az, hogy miközben a szegénységi küszöb 2016 és 2018 közt 13,4 százalékkal emelkedett, addig a szegények átlagjövedelme csak 6 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban.

A rossz anyagi helyzetben lévő magyarok közt ugyanis sok a közmunkásként dolgozó, akiket például a jellemzően alacsony végzettségük miatt nehezen lehetne a versenyszférában foglalkoztatni, és nem is nagyon van rájuk igény. Immáron harmadik éve,2019-ben sem tervez a kormány béremelést a közfoglalkoztatottaknál, így az ő lemaradásuk biztosan nőni fog, bármit is mutat a havi kereseti statisztika.

Budácsik Lajos/ Láthatatlan Magyarország

Kapcsolódó cikkek

A 10 parancsolat fidesznyikeknek!

O.L.K.T.

Magasról tojik a Fidesz a Köztársasági Elnök aggályaira

H Miklós

Szolgálunk és Védünk? És vajon kit? Rendőrroham egy család ellen. VIDEÓ

O.L.K.T.